Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 4 (207. szám) - A 2009. április 18-án, a budai Várban megtartott neonáci rendezvénnyel kapcsolatos rendőri intézkedések szakszerűségét és jogszerűségét vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz), a napirendi pont előadója:
2036 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A 2009. április 18ai eseményeket, amelyek a budai Várban történtek, azokat itt e helyütt nem tartom szükségesnek megismételni és azokat feleleveníteni. Úgy gondolom, eléggé széles körben ismertté vált, h ogy a budai Várban milyen rendezvényt tartottak egyes szervezetek. Ezt a rendezvényt kissé leegyszerűsítő módon neonáci rendezvénynek nevezi a közvélemény, ahol minden kétséget kizáróan holokauszttagadó nézeteket hangoztattak, és ott ebben a szellemben gyü lekezett össze jó néhány ember. (20.20) A vizsgálóbizottságnak nem célja a mi javaslatunk szerint annak kiderítése vagy annak megvizsgálása, hogy a holokauszttagadás és a neonáci eszmék terjesztése ebben a pillanatban Magyarországon milyen megnyilvánulási formákat ölt, sokkal inkább a vizsgálóbizottságnak az a célja elképzeléseink szerint, hogy azt vizsgálja meg, hogy az államhatalom, azaz egészen konkrétan a rendőrség hogyan viszonyul ezekhez a rendezvényekhez, és konkrétan hogyan viszonyult az április 18i, budai Várban megtartott rendezvényhez. A vizsgálat már csak azért is indokolt, mert az április 18i, budai Várban megtartott rendezvények szónokai közül két személy ellen a rendőrség büntetőeljárást indított, álláspontjuk szerint közösség elleni izgatás t merít ki a két szónok által elmondott vélemény. Ennek abból a szempontból van relevanciája, hogy a gyülekezési törvény 2. § (3) bekezdése kimondja, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekményre felhívást, illetv e nem járhat mások jogának vagy szabadságának a sérelmével. És a gyülekezési törvény 14. § (1) bekezdése pedig azt is kimondja, hogy amennyiben ez mégis megtörténik, hogy a gyülekezési jog gyakorlása ebbe a tilalomba ütközik, akkor a rendőrség a rendezvény t feloszlatja. Ebből az következik, hogy a rendőrség valamilyen oknál fogva, amely okot a vizsgálatnak kellene kiderítenie, a rendőrség valamilyen oknál fogva a saját maga által is bűncselekménygyanúsnak ítélt felszólalások ellenére nem oszlatta föl a rend ezvényt, holott a gyülekezési törvény értelmezéséből az is kiderül, hogy nem szükséges ahhoz bűncselekményt elkövetni, hogy a rendőrségnek ez a feloszlatási kötelezettsége életbe lépjen, hanem elég, ha “csak” mások jogát vagy szabadságát sérti a gyülekezés . Nyilván ez egy értelmezési kérdés és egy jogalkalmazási kérdés, hogy melyek azok az esetek, azok a gyülekezések, rendezvények, ahol mások jogait vagy szabadságát sérthetik. De az mégiscsak elgondolkodtató, hogy az utóbbi négyöt évben sorozatban voltak o lyan neonáci rendezvények vagy kifejezetten rasszista rendezvények, ahol a rendőrség pusztán tudomásul vette és biztosította a rendezvényt, és amikor a jelenlévők ezeken a rendezvényeken hangot adtak antiszemita vagy rasszista nézeteiknek, akkor a rendőrsé g nem tett lépéseket, nem tett ellenük olyan lépést, amely a gyülekezési törvény szerint kötelező lenne, tudniillik hogy feloszlatják a rendezvényt. Most ebből az következik számunkra, hogy itt vagy egy tudatos jogértelmezésről van szó, vagy arról van szó, hogy a rendőrség úgy értelmezi a gyülekezési törvényt, hogy nagyon súlyos cselekményeknek kell ahhoz bekövetkeznie, hogy ők feloszlassanak egy ilyen rendezvényt, vagy pedig mulasztásokról van szó, esetleg arról van szó, hogy a rendőrség, bár tisztában van azzal, hogy fel kellene oszlatnia a rendezvényeket, mégsem teszi meg ezt a lépést. Itt merül fel ebben a körben az igazságügyi és rendészeti miniszter felelőssége, hiszen az alkotmány és a rendőrségi törvény értelmében a rendőrséget a kormány az igazságüg yi és rendészeti miniszter útján irányítja. Tehát a rendőrség a kormány irányítása alatt áll, és nyilván elsősorban az igazságügyi és rendészeti miniszter hatáskörébe tartozik az, hogy a rendőrség helyesen értelmezze és helyesen alkalmazza a jogszabályokat . Tudni kell, hogy a gyülekezési törvénynek ez a szabálya azzal is kiegészül, hogy a feloszlatott rendezvény szervezője a bírósághoz fordulhat a rendezvény feloszlatása jogszerűségének megállapítása iránt. Tehát a feloszlatás jogszerűségét vitathatja a ren dezvény szervezője, bár ez nem halasztó hatályú, tehát nyilván a rendezvényt a helyszínen feloszlatják, majd ezt követően kezdődik
