Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 4 (207. szám) - A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
2028 ezzel a feladattal, hogy képviselje az intézmény érdekeit az adott gazdasági társaságban a kár vezető beosztásban, akár felügyelőbizottsági tagként. Azt hiszem, hogy egy rektornak épp elég dolga van egy ekkora intézménnyel. Ha még mindenféle gazdasági társaságokhoz is őt delegálják, akkor két szék között a földre huppanás esete áll fenn. Tehát m ég egyszer mondom, én ezt nem tartom szerencsésnek, és aggályosnak is tekintem. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Két percre megadom a szót Arató Gergely államtitkár úrnak. ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár : Köszönöm szé pen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Itt a kormány sajátos helyzetben van, hiszen ez egy képviselők által benyújtott módosító javaslat, és nyilván nem feltétlenül tiszte a kormánynak az, hogy akár a módosító indítványok mellett vagy ellen, akár pedig az e redeti javaslat részleteiben érveljen. De mégiscsak tán két tárgyi tévedés javításával szeretném segíteni az Országgyűlés munkáját. Az egyik ezek közül az, hogy szemben avval, amit Pósán képviselő úr gondol, az önkormányzatoknál is az a helyzet, hogy a vez ető közalkalmazottak ki vannak valóban zárva a gazdasági társaságból, ez egy új szabály egyébként, de az önkormányzati képviselők nincsenek kizárva a gazdasági társaságok vezetéséből. Részt is vesznek ebben ugyanazon a logikán egyébként, amilyen logikán ez indokolt lehet az egyetemek esetében is, tudniillik hogy annak a képviselői, akik a vagyont adják, tehát akik a tulajdonosai ennek a vagyonnak, azok legyenek ott legalább a felügyelőbizottságokban. Azt gondolom, itt sokat szoktunk beszélni a felsőoktatási autonómiáról, sokat szoktunk beszélni arról, hogy érdemes megbízni a felsőoktatási intézményekben. Én továbbra is ahhoz tartanám magunkat, hogy el tudja dönteni az egyetem vezetése, aki fölött demokratikus kontroll van a szenátuson keresztül, hogy indokol t vagy nem indokolt az, hogy szerepet vállaljon. Tudniillik a szenátusban rá lehet kérdezni, kétségbe lehet vonni. Hozzá kell tennem, hogy a benyújtott a módosító indítvány a másik kérdésben is mást tartalmaz, mint a képviselő úr kifogásol. A benyújtott 2. számú módosító indítvány éppen azt tartalmazza, hogy a vezetői megbízás esetében is legyen mód arra, hogy ez kiterjedjen. Kérdés természetesen, hogy ez jó szabályozáse, vagy nem, és ezt lehet módosítani. Tehát ez egy érzékeny kérdés, az alaptörvény vitáj ánál is komoly vita volt azon, hogy milyen életkor milyen módon indokolt. Tehát lehet, hogy ez a javaslat nem jó, és jobb javaslattal lehet rendezni, de a korhatár megállapítására szükség van a kormány álláspontja szerint is. (Az elnök a csengő megkocogtat ásával jelzi az idő leteltét.) Egy pontosítás itt mindenképpen indokolt, lehet, hogy nem evvel a javaslattal. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Két percre megadom a szót Szabó Zoltán képviselő úrnak, MSZP. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Kösz önöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Magam is a Pósán képviselő úr által másodikként említett indítványhoz szeretnék még egyszer, azt hiszem, nem nagyon újat, hanem ugyanazt, amit egyszer már elmondtam: alapvető különbség van a tanszékvezető és a magasabb vezető megbízatású között. A tanszékvezetőre a jelenlegi szabályozás sem mond ki olyan tilalmat, hogy ne lehetne egynél többször meghosszabbítani a megbízatását. Ilyen tilalmat a felsőbb vezetőkre a jelenlegi szabályozás kimond. (19.50) Ha elfogadjuk az ál talunk benyújtott módosító indítványt, ez annyiban oldódik, hogy a felsőbb vezető esetében nem egyszer, de amennyiben a szenátus kétharmaddal így dönt, akkor kétszer lehet meghosszabbítani ezt a megbízatást, továbbá hogy a 65 éves korhatár abban az értelem ben nem
