Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 4 (207. szám) - A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BÓKAY ENDRE (MSZP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz):
2008 intézményrendszerből - bocsánat, tisztelt képviselőtársaim - bohócot csináljunk. Az, hogy gyakorlatilag degradáljuk önmagunkat, az intézményeinket ezekkel a kicsinyes vitákkal, egyszerűen tényleg azt gond olom, hogy az emberek számára vérlázító! Higgyék el, nem az érdekli az embereket, hogy egy miniszternek 100 ezer, 200 ezer vagy másfél millió forint a fizetése, az embert az érdekli, hogy ezért a pénzért mit tesz, mit kap. Azt mondom, hogy ebben az országb an - ugyanúgy, mint más országban - az igazi teljesítményeket illik megfizetni. A miniszterek esetében a végén lehet általában mérlegelni, hogy az ő munkája tulajdonképpen mit is ért. A miniszteri fizetés megelőlegezett bizalom. Ha ezt a megelőlegezett biz almat így összevissza degradáljuk, pontosan látni fogjuk, hogy miért jutott az egész ország oda, ahol jelenleg éppen van. Köszönöm szépen. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Kettő percre Bókay Endre képviselő úrnak adom meg a szót. BÓKAY ENDRE (MSZP) : Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Nagyon sajnálom, hogy ez a vita ilyenre fordult, de nem meglepetés a számunkra. Egyáltalán nem meglepetés a korábbi időszakokhoz képest, hiszen ma nagyon népszerű arról beszélnünk, hogy a minisztereknek, a kormányn ak - akiket felelőssé teszünk az ország bizonyos ügyeiért - mekkora és mennyi a fizetésük. Teljesen egyetértek a képviselő úrral abban, hogy ezt a fizetést... - mivel a társadalmat szeretnénk összefogni, szeretné nk azt mondani, hogy mindenki vállalja a válságból a magára jutó részt. Valamilyen módon akkor tudjuk ezt az összetartozási érzést kelteni a társadalom többségének tagjaiban, akik figyelnek a politikára, ha a politika magán kezdi a megszorításokat. És szer intem ez elkezdődött. Nem tartom elegánsnak azt a fellépést, tisztelt képviselő úr (Dr. Répássy Róbert felé:) , amit ön tesz. Hiszen lehetne azt mondani, hogy 50 százalék, de lehetne azt mondani, hogy 10 százalékára vigyük le a fizetésüket, sőt azzal is elő állhatnánk, hogy esetleg fizessenek be a költségekbe. (Dr. Répássy Róbert: Egy forintért, mint Bajnai!) Tehát a kormány vállaljon ilyen értelemben felelősséget. De ez nem részvénytársaság, ez egyfajta hivatali tisztség, amihez jár egy bizonyos megbízás, és jár hozzá egy elismerés is. Nagyon sajnálom, hogy Kiss Pétert ilyen értelemben példaként említette, és ilyenkor mindig elhangzanak olyan dolgok, hogy mennyi pénzt vett föl, és halkan mondjuk, hogy hét év alatt meg egyéb időszakok alatt. Ha azt szétosztaná nk, egészen más képe lenne ennek a dolognak. Az ön példáját és az ön felsorolását akkor tartottam volna korrektnek, ha ön hozzáteszi, hogy az Orbánkormány miniszterei ugyan már milyen juttatásokban részesültek. Hozzáteszi ezeket is, hogy négy év alatt ők mennyit vettek fel, hány gépkocsit használhattak a kormánytagok, milyen fizetésekben részesültek, és hozzáteszi azt is, hogy az akkori inflációs helyzet mennyire változott meg ebben az időszakban, hogyan alakultak ezek a tényleges fizetési arányok, és mit jelentettek akkor és most ezek a számok, mert így nem tartjuk korrektnek. Köszönöm. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. A következő kétperces Répássy Róbert képviselő úr, Fidesz. DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz) : Tisztelt Képviselőtársaim! Nehezen tu dok másként beszélni erről, mint a számok nyelvén. Ismertettem egy miniszter fizetési adatait, ismertettem azokat a közérdekű adatokat, amelyek az ő jövedelmi viszonyaira vonatkoznak, és önök azt mondják, hogy nem kellett volna ilyen irányba elkanyarítani ezt a vitát. Nem egészen értem, hogy miről beszélünk. Az meg aztán végképp megdöbbent, hogy a populizmus szó itt úgy került elő, mintha a mi javaslatunk populizmus lenne, de az nem populizmus, hogy Bajnai Gordon 1 forintért vállalja a
