Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 4 (207. szám) - A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz):
2004 miniszterelnök jogkörébe helyezi ennek a döntésnek a meghozását, hogy az egyébként miniszteri illetménnyel rendelkező, de független tisztségviselőknél ez ne járjon bércsökkenéssel. Csak hadd mondjak példát, például a törvény szerint az al kotmánybírák vagy az ombudsmanok is miniszteri illetményre jogosultak. Mi viszont semmiképpen nem szerettük volna, ha ennél a törvénynél fogva az ombudsmanoknak vagy akár az alkotmánybíráknak is csökkenne a fizetése, ezért egy olyan javaslatot tettünk, ame ly kifejezetten a miniszterelnök jogkörébe helyezi ezt a döntést, és kifejezetten csak a kormány tagjairól, a miniszterekről szól. Ez a három fontos pontja van tehát a törvényjavaslatnak, ehhez kérjük a tisztelt Országgyűlés támogató hozzáállását. Köszönöm szépen. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi bizottság írásban nyújtotta be ajánlását, előadót nem állított. Megadom a szót Hankó Faragó Miklósnak, aki írásban előre jelentkezett, 15 perces időkeretben. Ön é a szó, képviselő úr. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ) : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 20 perces időkeretet sem használta ki az előttem szóló miniszter úr, teljesen indokolt módon, néhány percben lehet ismertetni a javaslat lényegét, a mit én azok után, hogy ő ezt elmondta, semmiképpen nem tennék. Egy olyan törvényjavaslat áll előttünk, amely egy kormány megalakulását követően teljesen természetes, hogy a Ház elé kerül. Azt hiszem, hogy ez a törvényjavaslat minden szempontból méltányolha tó és elfogadható. Egészen biztos, hogy ha bármelyik más frakció kerül abba a helyzetbe, hogy kormányt alakítson és a többségét a parlamentben érvényesítse, minden bizonnyal valamelyest más megoldást választ. De azt hiszem, hogy minden további nélkül elfog adhatjuk, hogy a kormány komolyan gondolta azt, hogy a megszorító intézkedések, a válságkezelés az állami vezetőkre is, azok munkájára, jövedelmi viszonyaira is hatással van, és kell is, hogy legyen. Egy méltányolható nagyságrendű miniszteri jövedelemcsökk enés az, amelyet ha elfogadunk, akkor hatályba fog lépni. Azt hiszem, hogy ez a törvényjavaslat megérdemli a támogatást, erkölcsi és gesztus szempontból elfogadható az, hogy ez volt az első törvényjavaslat, amelyet a frissen megalakult kormány benyújtott. Ez így támogatható, és azt gondolom, hogy nem jár el helyesen az, aki ezzel a törvényjavaslattal olyan módon kezd el kötözködni, hogy az összeg, az arány miért így és miért nem másképpen néz ki. A kormánynak, azt hiszem, minden további nélkül jogában áll e z a döntés, és a kormánypárt nyilván támogatni fogja; mi elfogadhatónak tartjuk, és ellenzéki pártként szintén támogatni fogjuk tudni ezt a javaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. 15 perces időkeretben megado m a szót Répássy Róbert képviselő úrnak, Fidesz. DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Talán ismert önök előtt, biztosan ismert, hiszen eddig 54szer szavazott róla az Országgyűlés, hogy 2006ban benyújtottunk egy o lyan törvényjavaslatot, amely a miniszteri és állami vezetői illetményeket a 2002es szintre csökkentette volna vissza. Ez 2006 óta 54szer került az Országgyűlés elé, pontosabban 54szer utasította el a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szöve tsége ennek a javaslatnak a napirendrevételét. Hogy mi a magyarázata annak, hogy 2002es szintre kívántuk csökkenteni a miniszterek fizetését, azt hadd illusztráljam Kiss Péter miniszter úr jövedelmének alakulásával. A
