Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 4 (207. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BAJNAI GORDON miniszterelnök:
1944 elnök úr is - aki kereszténydemokrata német politikus , hogy egyértelműen sikernek könyvelhetjük el Magyarország uniós csatlakozásá t és a többi akkor csatlakozott országét is, hiszen Magyarország, a magyar nemzet mindig is Európa része volt, még akkor is, hogyha pár tíz évre a történelem intézményesen elszakította Európától, de ez az intézményes csatlakozás 2004ben megtörtént. Engedj ék meg, hogy ha már biztosan nem tudok olyan emelkedett stílusban beszélni, de mégis a köszönet hangján hadd köszönjem meg az Antall, a Bokros- (Sic!), az Orbánkormánynak és a Medgyessykormánynak is azt, amit tett az ország érdekében, hiszen ezek nélkül a kormányok nélkül egészen biztosan nem juthattunk volna el az uniós csatlakozásig. Ez azért is nagyon fontos, mert ebben volt egy külpolitikai egyezség a különböző parlamenti pártok között: az első szabadon választott kormány meghatározta az első számú k ülpolitikai prioritásunkat, ez akkor az euroatlanti integráció volt, és az egymás után következő kormányok mindvégig tartották magukat ehhez a célkitűzéshez. Ha lehet azt mondani, hogy 2002 valamiben a fordulat éve volt, akkor egészen biztosan ez az, hogy ez a fajta konszenzus megszűnt, mégpedig a Fidesz által, hiszen addig egyértelmű volt, hogy az euroatlanti integráción és ezen az úton való továbbhaladás egyértelmű cél, a nemzet érdekét szolgálja. 2002től megítélésem szerint pártpolitikai érdekek mögé so rolták ezt az egyébként nagyon fontos célrendszert, és ennek lehettünk a tanúi folyamatosan az elmúlt öt, hat, hét évben. (13.50) Azt gondolom, azt kívánhatjuk magunknak csak a következő évekre, amíg az Európai Unió tagjai leszünk, hogy egyik oldalról soh a senki se kérdőjelezze meg ennek a döntésnek a fontosságát, már csak a rendszerváltozás miatt sem. Talán nem szerencsések az olyan mondatok, mint amit a Fidesz alelnökétől, Varga Mihálytól vagy Pelczné Gáll Ildikótól hallhattunk, hogy adott esetben még az on is kellene gondolkodni, hogy érdemese Magyarországnak az Európai Unió tagjának lenni. Szeretném azt jelenteni, hogy a Magyar Szocialista Pártban, a frakcióban soha nem vetődött fel ez a típusú feltevés. Azt gondoljuk, hogy helyesen döntött az ország és annak kormánya '90ben, és azóta minden egyes olyan politikus helyesen döntött, aki az Európai Unió mellett áll ki és nem azzal szemben. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Viszontvá laszra miniszterelnök urat illeti a szó. Miniszterelnök úr! BAJNAI GORDON miniszterelnök : Köszönöm szépen. Sok terület van, ahol fontos a konszenzus, a nemzeti egyetértés Magyarországon, ilyen az európai uniós csatlakozás és ilyen a külpolitika. Navracsics frakcióvezető úr felhívta a figyelmemet, emlékeztetett rá, hogy valóban, az európai uniós csatlakozást megelőzte a NATOcsatlakozás Magyarországon, ami ugyanebbe a folyamatba illeszkedett annak idején. Nem is véletlen, hogy a múlt héten, amikor újdonsült miniszterelnökként elsőként Brüsszelbe látogattam, akkor szimbolikus jelentőséget tulajdonítottam magam is és partnereim is annak, hogy az első látogatás az Európai Unió vezetőjével és a NATO főtitkárával való találkozásról szólt. Azért volt így, mert nagy on világos üzenetet szerettünk volna küldeni ezzel a látogatással. Azt a szimbólumot akartuk megjeleníteni, hogy Magyarország két nagy értékelven szerveződő közösség tagja, a NATOé és az Európai Unióé. Ezt a két prioritást a külpolitikánkban meghatározóna k tekintjük, és azt gondoljuk, hogy Magyarországnak azt is világossá kell tennie a külpolitikájában, és ebben kell konszenzust keresni ebben a Házban és a Ház falain messze túlmenően is, hogy Magyarországnak a külpolitikájában az értékelvű hovatartozásnak kell az első helyet elfoglalni. Emellett persze Magyarországnak vannak világos érdekei, amelyeket részben ezeken a közösségeken belül is, másrészt ezeken a közösségeken kívül is érvényesíteni kell. De soha nem szabad
