Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 4 (207. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BAJNAI GORDON miniszterelnök:
1937 az Orbánkormány folytatta le, és végül a folyamat lezárása a Medgyessykabinet idejére esett, ekkor csatlakozhattunk az Európai Unióh oz. 2004ben gondolhattuk és mondhattuk: végérvényesen elértük a rendszerváltáskor kitűzött egyik legfontosabb célt, az Európai Unióhoz való csatlakozást, immáron öt évvel ezelőtt. Ezer éve vagyunk európaiak, és fél évtizede az Európai Unió tagjai. Ez a ma gyarság talán legnagyobb modernkori sikertörténete, olyan eredmény, amelyért kivétel nélkül minden kormány tett az elmúlt húsz évben, és amire kivétel nélkül mindenki büszke lehet. Olyan ez, mint egy nagy nemzeti váltófutás, ahol egymásnak adták a stafétát , de mindenki egy irányba futott, egy irányba valósította meg a célokat. Innen visszanézve látszik, hogy mekkora utat tettünk meg eddig. Azt is mondhatjuk az elmúlt öt évre visszatekintve, hogy Magyarország uniós tagsága védelmet, támogatást és modernizáci ót jelentett Magyarországnak. Az európai források lehívásában például Magyarország az Unió élmezőnyéhez tartozik, a 27 tagország közül az élbolyban van már évek óta. Soha ennyi pénzt nem költhettünk az ország modernizációjára, fejlődésére, mint amennyit mo st az Európai Unió támogatásával és segítségével befektethetünk. Sokaktól gyakran hallani a kritikát belföldön, hogy nem látszanak a fejlődés, a fejlesztés eredményei, de amikor települési szintre megyünk, akkor az ott élő polgárok általában azt mondják el , hogy látják, itt egy főtér, ott egy iskola, itt egy út, ott valamilyen városrehabilitáció valósult meg. Érzékelhető a településeken az, hogy Magyarország megújulása, modernizációja, európaizációja lépésről lépésre érzékelhetően halad. Ugyanakkor az a vil ággazdasági válság, amely Magyarországot tavaly elérte, azt is megmutatta, hogy az európai uniós tagság védelmet is jelent Magyarországnak, olyan védőhálót, amit sok ország, amely az Unión kívül rekedt, most irigyel tőlünk és másoktól, akik az Unión belül vannak. Ha ma nem volnánk az Európai Unió tagjai, akkor a válság hatásai ennél is sokkal súlyosabban érinthetnék, érinthették volna Magyarországot. Uniós forrásokból, azokat átcsoportosítva, rögtön a válság kitörése után reagá lva mintegy 1400 milliárd forintot csoportosítottunk át arra a célra, hogy a vállalkozások, elsősorban a kis- és középvállalkozások támogatáshoz, forráshoz, hitelhez juthassanak. Akik forgatják a hetilapokat, ma már jó néhány bank egymással versengő hirdet éseit láthatják arról, hogy elérhetők az “Új Magyarország”mikrohitelek, hogy kisvállalkozások számára van megoldás a forrásszűke idején is. 1800 milliárd forintból hirdettünk beruházásélénkítő programot, ami az interneten is elérhető és nyomon követhető, 636 beruházásból több mint 300ról már szerződést kötöttünk, és közel 200 már a kivitelezés fázisába jutott ezekben a hetekben, hónapokban. Úgy csoportosítottuk át az európai uniós forrásokat, hogy azok a lehető legnagyobb védelmet biztosítsák a magyar mun kahelyek, a magyar kis- és középvállalkozások számára. Eközben olyan programot hirdettünk, az új kormány válságkezelő programját, amely ezen források igénybevételével és az Európai Unió más támogatásának lehetőségével Magyarországot a válságban stabilizáln i, onnan kivezetni szeretné. (13.20) A múlt héten Brüsszelben jártam Barroso elnök úrnál. Jó volt látni, hogy az Európai Unió vezetője hisz Magyarországban, bízik abban a programban, amelyet meghirdettünk. Azt érzékeltük, azt mondták el ott a sajtótájékozt atón is, hogy az Európai Unió úgy látja, Magyarország megértette ennek a válságnak az üzenetét, hogy Magyarország tudja, mit kell megtenni ahhoz, hogy kivezesse az országot erről az útról, a válságból - a felelős többség, amely létrejött a parlamentben. Üd vözölték azt, hogy van felelős többség és ezáltal támogatott kormány, amely e válságból kész Magyarországot akár áldozatok árán is kivezetni. Nagyon fontos üzenete van ennek a találkozásnak, mert azt üzente meg, hogy Magyarország iránt ismét kezd kialakuln i egy olyan bizalom, amelyet ha következetes, határozott és gyors cselekvéssel a