Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 28 (206. szám) - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ÉKES JÓZSEF (Fidesz):
1912 nyugdíjba. Tehát az évek számát tessék összeadni! Az a személy, aki el megy főiskolára, diplomát szerez, adott esetben másoddiplomát is szerez, és nem munka mellett, mert az anyagi lehetőségei olyanok, annak a tanulása kitolódik 28 éves korig. Ez azt jelenti, hogy a munkába állás időszaka jóval később következik be. Ha megviz sgáljuk, és államtitkár úr is egészen biztosan osztja a véleményemet, hogy kik veszik igénybe annak lehetőségét, hogy a nyugdíjkorhatárral párhuzamosan vagy egyidejűleg, vagy nyugdíjas korukban még aktívak tudnak lenni. Nem azok az állampolgárok, akik kőke ményen dolgoznak olyan munkahelyen, amit példaként az általános vitában is felhoztam, kohóban, bányászatban, üvegfúvásban, buszvezetőként, vagy lehet még sorolni, ahol a hidegmeleg hatásai miatt egy szervezet totálisan leépül 60 éves korára. Ebben az eset ben ő kevésbé alkalmas arra, hogy a nyugdíjba vonulása után még aktív tudjon maradni. (16.20) Örül, ha az egészsége megmarad abban az állapotban, hogy kevesebb gyógyszert kell vásárolnia ahhoz, hogy az életvitelében óriási változás ne alakuljon ki. Tehát p róbáljuk meg ezt a kérdést úgy vizsgálni, hogy toljuk ki az indítás idejét, legyen ebben egyfajta társadalmi vita, vegyük figyelembe, hogy ma a nyugdíjas jövedelmi viszonyok hogy alakulnak, nézzük meg, vane lehetőség egy plafon beállítására, milyen eszköz ök kellenek ahhoz, hogy annak a 637 ezer nyugdíjasnak, akinek 60 ezer forint körül van a nyugdíja, az életvitele más forráselosztással meg tudjon változni, és vizsgáljuk meg annak lehetőségét, hogy ne 65 éves korban, hanem ledolgozott 40 vagy 42 év után me hessen nyugdíjba. Ez igazán jó mérce arra, hogy mikor kezdett el dolgozni. Az előbbi nagyon rossz felvetés és nagyon rossz felfogás, mert ha azt nézzük, egy utcaseprőre is szükség van. Ha valaki 30 éven keresztül azt csinálja, a társadalomnak akkor is megb ecsült része és tagja, mert olyan tevékenységet végzett el, ami fontos a környezettudatos nevelésben, munkája nyomán jobb a környezethez való viszonyulásunk, és jó érzést vált ki az emberben. De ugyanígy szükség van egy tervezőmérnökre, egy tudósra, egy sz ellemi egyéniségre, valamint a gép mellett sorozatgyártásban dolgozó személyre is. Ha így kezeljük ezt a kérdést, akkor sokkal demokratikusabbak tudunk lenni, és adott esetben sokkal kisebb ellentétet szül a nyugdíjas korúak és a nyugdíjas korúvá válók köz ött is. Mert most cipelünk egy hatalmas nagy ellentétet a költségvetés szempontjából, cipelünk egy olyan hatalmas nagy ellentétet, amikor társadalmi vagy foglalkozási csoportok szemben állnak egymással, és cipelünk egy örökséget is. S vissza szeretnék térn i oda, képviselő asszony, hogy nagyon sokszor elhangzik, az elmúlt 20 évben az önkormányzati rendszert nem alakítottuk át. Elnézést kérek, de az önkormányzati rendszer a rendszerváltozással vált önkormányzati rendszerré, és annak is van egy kifutási ideje; vagy fogalmazzunk úgy, hogy tapasztalati ideje. Nagyon bosszantó és sértő, ha ezzel így foglalkozunk. Nagyon sok olyan kistelepülési önkormányzati képviselő és polgármester van, aki fel se veszi a tiszteletdíját. Ha vizsgálódunk, akkor meg kell nézni a fő város és a kerületek kérdését, a nagy elosztórendszerekben működő apparátus nagyságrendjét, és ha vizsgálódunk, ne azt mondjuk, hogy 3160, mert egy kistelepülést is - még ha összevont önkormányzati rendszerben gondolkodunk, 6, 8 vagy 9 település esetében - legalább egy embernek képviselnie kell ahhoz, hogy demokratikussá tudjon válni a rendszer. Egyébként Németországban is ezt csinálják, csak ezeket sokkal konkrétabban kellene megvizsgálni, összerakni a képet. Sokszor elmondtam már a parlamentben, nem kelle ne attól ódzkodni, hogy ötpárti vagy négypárti egyeztetés legyen, hanem az időt rá kell szánni. Svájcban és Németországban is éveket szánnak rá arra, hogy egy ilyen erős törvényt a parlamenttel el tudjanak fogadtatni. Nem kell ettől idegenkedni, és nem kel l azt mondani, hogy az ellenzék nem volt partner. Lehetett volna partner, ha önök türelmesebbek lettek volna. Akkor is felhívtuk a figyelmet arra, a választójogi törvényt is módosítani kell ahhoz, hogy a regionális választójogi törvénnyel együtt a régiók a választójogi kereteken belül tudjanak kialakulni. Erre akkor is felhívtuk a figyelmet. Úgy érzem, hogy ebben a kérdésben utólag nem helyes a vádaskodás.
