Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 28 (206. szám) - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
1904 Magam is szeretnék néhány észrevételt hozzáfűzni ezekhez a javaslatokhoz, hiszen ez - ahogy az előbb utaltam rá - érinti a nyugdíjkorhatár kérdés ét, az eredeti beterjesztéshez képest két évvel hozza előbbre a nyugdíjkorhatár emelésének az időpontját. Tehát 2014től indulna ez a korhatáremelés, az első évjárat az 1952ben születettek évjárata, akikre már nem a 62 év vonatkozna, ami a jelenleg hatály os törvényben van, hanem egy fél évvel hosszabb idő. Merthogy nemcsak a bevezetés időpontját hozza előbbre ez a javaslat, hanem gyorsít a korhatáremelés eredetileg tervezett ütemén is: eredetileg évenként 4 hónappal tolódott volna feljebb a korhatár, ebben a javaslatban évenként fél évvel tolódik fel. Ebből az következik, hogy azt a mindösszesen 3 évnyi korhatáremelést - tehát 62ről 65re való korhatáremelést - nem 9 év alatt, hanem 6 év alatt tervezi meglépni a kormány. Bizonyos, hogy akiket érint ez az á tállás, azokat rosszul érinti, ehhez kétség nem fér. Mégis azt gondolom, hogy erre a döntésre - hogy tudniillik korhatáremelésre szükség van, és hogy ezt jó minél előbb eltervezni a jogrendszerünkben - kétségkívül szükség van, következésképp ez a része a j avaslatnak a szabad demokraták által támogatható. (15.40) Utaltam rá az előző alkalommal az általános vitában, hogy demográfiai érvekkel ezt a sietséget megmagyarázni, megalapozni nem lehet. Azt gondolom, hogy minden szempontból humánusabb lenne egy lassúb b, elnyújtottabb korhatáremelés. Nekem személy szerint azzal kapcsolatban is vannak kétségeim, hogy mindösszesen anyagi tekintetben jó megoldáse siettetni ezt az emelést, hiszen tényleg fennáll annak a veszélye, hogy az érintett korosztályokból nem kevés ember a munkanélküliek számát fogja szaporítani, ha elvesztve a munkáját, nem tud a régi szabályozás szerint nyugdíjba vonulni. (V. Németh Zsoltot a jegyzői székben dr. Hende Csaba váltja fel.) De minden aggállyal együtt azt gondolom, hogy ez egy fájdalmas , de szükséges, indokolt lépés, amit meg kell tenni. Nekem személy szerint az előrehozott nyugdíjazás részletkérdéseinek a szabályozásával van problémám. Ezt a kérdést az elmúlt évek során kétszer is tárgyalta már a tisztelt Ház, és szigorított azon a szab ályozáson, amit eredetileg '97ben kidolgoztunk. A '97es törvénynek felfogásom szerint jelentős értéke volt, hogy a korhatárt nem merev határként kezelte, hanem hagyott egy mozgásteret, egy rugalmas mozgásteret, egy intervallumot egyéni mérlegelésre, hogy ki, mikor indítványozza a nyugdíjba vonulását, attól függően, hogy mennyi megelőző szolgálati ideje volt. Ez a szabályozás még jelenleg is hatályos módon úgy néz ki, hogy akinek elért a szolgálati ideje egy előírt magas intervallumot, az csökkentés nélkül i előrehozott nyugdíjba elmehetett akkor is, ha még az előírt korhatárt nem érte el. És ehhez képest is elmehetett előrehozott nyugdíjba, ha ez a szolgálati idő nem volt meg, ez a bűvös 40 éves szolgálati idő, de akkor már maluspontokat, büntetőpontokat vo ntak le a kiszámítható nyugdíjából. Én a megelőző viták során is szerettem volna elérni, hogy ezt a logikáját ennek a szabályozásnak próbáljuk meg megőrizni. Lehet ezeket a paramétereket, amelyeket így kötelezően előírunk, egy kicsit felfelé tolni, de lemo ndani arról, hogy egy végigdolgozott teljes élet után valaki csak azért ne kaphasson teljes összegű nyugdíjat, mert még nem töltött be egy korhatárt, azt gondolom, hogy ez hiba lenne, a jelenlegi szabályozásnak olyan típusú rongálása lenne, ami - hogy úgy mondjam - a biztosítási elvet is gyengíti; gyengíti, mert nem érzik majd az emberek, hogy valóban érdemes évtizedeken keresztül dolgozni. Ezért én benyújtottam egy olyan módosító indítványt, amelyik a jövőre nézve kilátásba helyezett malus mértékét egyrész t csökkenti, másrészt pedig egy előírt, teljesített szolgálati idő fölött teljesen elhagyja. A benyújtott joganyag az eredeti változatában azt tartalmazza, hogy ha valaki - még a 62 éves korhatárban gondolkodva - nem töltötte be a 62 évet, csak 61 éves, ak kor arra az egy évre, annak minden hónapjára 0,3 százalékos malus kerüljön levonásra, ha pedig 61 évnél is fiatalabb, és csak 60 éves - mert annál lejjebb a jövőben majd nem lehet menni az előrehozással , akkor 0,4
