Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 16 (188. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
20 kígyót, békát kiabálni, hanem az, hogy kinek van mondanivalója, hogy ebben a helyzetben most mit csináljunk. Szeretném világossá tenni: nem vagyok biztos abban, hogy csak ez az eg y megoldás van, amit a kormány javasol. Nem vagyok biztos ebben! Azt tudom mondani, hogy sok heti munkával a kormány és a kormány mögött lévő parlamenti párt hisz ebben a programban. Meg fogjuk csinálni! Ezt akarjuk - ebben elszántak vagyunk. De még valami ben elszántak vagyunk: abban, hogy meghallgassunk másokat itt a parlamentben és máshol. Ha valaki azt mondja, hogy ennél van jobb program, amely a lényeget illetően ugyanoda viszi az országot, mint ahova az, amit javaslunk, de itt meg ott meg ott ez jobb, akkor ezt meg fogjuk hallgatni, akkor meg fogjuk fontolni, akkor figyelembe fogjuk venni. Kicsinyes, személyeskedő vitákba, vádaskodásokba nem fogok belemenni. Aki ilyet akar folytatni, az ne velem próbáljon meg kereskedni, az velem e tekintetben kudarcra fog jutni! Ezen a héten pénteken, 20án az Országos Érdekegyeztető Tanácsban elkezdjük a társadalmi egyeztetést. Az a célunk, hogy átfogóbb megállapodásra jussunk, minél többekkel: munkavállalókkal, munkáltatókkal, parlamenti pártokkal, civilekkel, mindazo kkal, akik azt gondolják, hogy ilyen dolgokat kell csinálni Magyarországon ahhoz, hogy Magyarországnak jobb legyen a dolga. Jó két hét múlva, február végétől elkezdjük a parlamentnek benyújtani a szükséges törvénytervezeteket vagy törvénymódosításokat. Köz ben a kormány amit meg tud tenni a saját hatáskörében, azt meg fogja tenni a saját hatáskörében is. Mindaz, amit elmondtam, azon kívül egyébként ha nem is számtalan, de legalább tucatnyi fontos intézkedés van még, talán nem akkora jelentőségű, mint az adór endszer átalakítása, a nyugdíjrendszer átalakítása, de nagyon fontos elemek. Ezekről természetesen tájékoztatást adunk. Ezeket látni fogják. (14.10) Azt kérem önöktől, azt kérem önökön keresztül közvetlenül a választóktól, hogy soksok régről hozott görcsö t, régről hozott vitát próbáljunk meg magunk mögött hagyni. Bátorítani szeretném önöket is meg az országot is, hogy ne azzal foglalkozzon, vagy ne csak azzal foglalkozzon legalább, hogy milyen viták vannak közöttünk, különösen a múltra vonatkozóan, mert ős zintén szólva, ez a jövőt tekintve majdnem mindegy. Ne abban mutassuk meg, hogy melyikünk a nagyobb hazafi, hogy ki tud durvább lenni, ki tud arcátlanabb lenni, ki tud a másikhoz kemény lenni, hanem hogy ki tud keményebb lenni abban, hogy hogyan oldjuk meg a gondjainkat és bajainkat; ki tud szövetségest találni, nem pedig abban, hogy ki tud ellenfelet és ellenséget találni. Ez énszerintem a kor parancsa. És még egy: hát hogy tegyük a dolgunkat, Magyarország! Köszönöm szépen. (Taps az MSZP, szórványos taps a z SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Képviselőtársaim! A házbizottság állásfoglalása értelmében most 88 perces időkeretben van lehetőségük a frakcióvezetőknek felszólalni. Elsőként Dávid Ibolya frakcióvezetőhelyettes asszonynak adom meg a szót, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes asszony. DR. DÁVID IBOLYA (MDF) : Elnök Asszony! Miniszterelnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Hemingway egyszer írt levelet testvérének, s a levelet így kezdte: “Ne h aragudj rám, nem volt időm végiggondolni levelem tartalmát, ezért bőbeszédű leszek és sokat írok.” Miniszterelnök úr, ez volt az érzésem a mai egyórás beszéd kapcsán, hogy egyfajta előkészítetlenséget próbált elkendőzni miniszterelnök úr ezzel a rendkívül hosszúra nyúlt beszéddel. Mint amilyen előkészítetlen volt a parlament rendkívüli ülése is; egyetlen írásos előterjesztés,
