Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 28 (206. szám) - A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényjavaslat általános vitája - SZABADOS JÓZSEF, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1890 A törvénytervezet egyértelműsíti a flották fogalmát, az alkalmazható szabályokat. A flottákra vonatkozóan is kötelezővé teszi a következő naptári évre vonatkozó díjtarifákat és annak jogszab ály szerinti meghirdetését. A törvényjavaslat szerint a biztosítók helytállási kötelezettsége dologi károk esetén káreseményenként 500 millió forintban, személyi sérüléses károk esetén legalább 1 milliárd 600 millió forintban kerül megállapításra. Fontos i tt megemlíteni, hogy természetesen a jogos és megállapított kártérítési igények mértékéről van szó. Új fogalomként kerül a törvénybe a fedezetlenségi díj fogalma. A fedezetlenségi díj a károsultak védelme érdekében, a biztosítatlanság elkerülése, illetve a nnak megfelelő pótdíjazása érdekében kerül bevezetésre. Ennek megfelelően a fedezetlenségi díjat az üzembentartó akkor köteles fizetni, ha biztosítási kötelezettsége ellenére nem rendelkezik gépjárműfelelősségbiztosítással. Az elmaradt, azaz fedezetlenség i díjat a kártalanítási számla vezetője állapítja meg, amelyet a törvény szerint a biztosítók díjtarifáinak közlési kötelezettségével azonosan közzé kell tenni. A korábbi szabályozásnak megfelelően érvényben marad, hogy a biztosítók a díjat minden egyedi s zerződés vonatkozásában a meghirdetett díjtarifa alapján kötelesek közzétenni, és azt az adott biztosítási időszak, azaz egy éven belül nem változtathatják meg. Itt kell szólnom a biztosítási évforduló kérdéséről. Szakmai körökben, fogyasztóvédelmi körökbe n számos alkalommal merült már fel a naptári évtől eltérő biztosítási évforduló lehetővé tételének biztosítása, részben azért, mert a ma érvényes, a szerződések felmondását az év végére koncentráló, sehol Európában fel nem lelhető gyakorlat sok probléma fo rrása volt. A Magyar Biztosítók Szövetsége javaslatai szerint is az év végi szerződésváltást az alábbi szakmai indokok sem indokolják. A kialakult gépjárműfelelősségbiztosítás év végi kampánya egy hónapra koncentrálja a felmondások, valamint újabb egy hón apra a helyettesítő szerződések megkötésének lehetőségét. A döntéseik meghozatalához az üzembentartóknak jelentősen hosszabb idő szükséges. A kialakult kampányidőszak jelentős adminisztratív terheket jelent a biztosítóknak, növeli a hibák elkövetésének leh etőségét, károkat okoz a határidők betartásában, a kötvényfeldolgozásban, a díjfizetésben, a károk rendezésében. A rendszer magában hordozza a biztosítóváltást generáló, megalapozatlan, téves vagy tévedésbe ejtő közlemények megjelenését. A kampányidőszakba n csak a díjak összevetésére nyílik lehetőség, az újrakötési időpont egybeesik az év végi ünnepekkel. A törvényjavaslat szerint a biztosítási évforduló naptári évhez kötésének feladása feltétele és lehetősége annak, hogy megszűnhessen az egyetlen biztosítá si módozat, amely naptári évhez kötött - jelenleg a biztosítási módok között csak a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás év végi évfordulós , megszűnhessenek az év végi, szakmailag kifogásolható kampányok, a biztosításfelügyeleti és a piacfelügyeleti mu nka kiegyensúlyozottabbá, pontosabbá válhasson, a szerződések feldolgozása hatékonyabbá válhasson, és a legfontosabb, hogy mindezek eredményeként az ügyfélpanaszok csökkenhessenek. Nagyon fontos megemlíteni, hogy a biztosítók díjközzétételi kö telezettsége nem változik, év közben nem változtatható, a szerződés lejárta előtt 50 nappal az ügyfelet írásban kell tájékoztatni a biztosítás lejáratának időpontjáról és a következő év esedékes díjáról. A károsultak védelme érdekében a jövőben következete sebb szabályok vonatkoznak azokra, akik késlekednek a biztosítási díj befizetésével. Ha valaki az esedékességtől számított 60 napon belül nem fizeti be a biztosítási díjat, a szerződés megszűnik, és a továbbiakban a gépjármű biztosítottsága közigazgatási e szközökkel kényszeríthető ki. A biztosítónak a szerződés megszűnése előtt figyelmeztetnie, a szerződés megszűnése után pedig tájékoztatnia kell majd az ügyfelet annak érdekében, hogy eleget tudjon tenni a jogszabályból eredő kötelezettségeinek.
