Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 28 (206. szám) - A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat általáno... - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1880 DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő törvényjavaslat kiemelkedő jelentőségű, mivel teljesen új elvi és szakmai alapokra építi fel a bűnügyi személyes adatokat tartalmazó nyilvántartások rendszerét, figyelemmel ezen adatok különleges védelmének indokoltságára. Az új szabályo zás elsősorban arra tekintettel került kialakításra, hogy az Alkotmánybíróság a hatályos bűnügyi nyilvántartási törvény több rendelkezését alkotmányellenesnek találta, ezért azokat 2009. június 30ai hatállyal megsemmisítette. Ugyanakkor a törvényjavaslat az alkotmányos követelményeknek való megfelelésen túl a jogalkalmazásban felmerülő, így a korábbi szabályozásból vagy éppen a szabályozás elmaradásából eredő problémákat is orvosolja, emellett pedig a kor követelményeinek megfelelő technikai feltételek kia lakítását is célul tűzi ki, hiszen mit sem érne önmagában az alkotmányos és szakmailag is megfelelő szabályozás, ha az a gyakorlatban végrehajthatatlan lenne. A törvényjavaslat alapvető újítása, hogy a bűnügyi nyilvántartás eddigi egységes szerkezetét több részre bontja, így kialakításra kerül a bűnügyi nyilvántartási rendszer, amely jellege, valamint adattartalma alapján két elkülönülő egységből áll, a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásából, valamint a bűnügyi nyilvántartásokból. A személya zonosító adatok és fényképek nyilvántartása lényegében az egyes nyilvántartásoktól különálló személyazonosító adatokat tartalmazó törzs létrehozását jelenti. A személyazonosító adatok ilyen jellegű elkülönült elhelyezésének kifejezetten garanciális okai va nnak, illetve az adattakarékosság célját szolgálja, nevezetesen, hogy ugyanannak a személynek a személyazonosító adatai párhuzamosan több nyilvántartásban ne szerepelhessenek. Az adatok meghatározott módon történő frissítése pedig a naprakész és pontos ada tszolgáltatást biztosítja. Ezek a szabályok összességében az érintett jogainak lehető legmagasabb szintű védelmét szolgálják. A fényképekre, illetve az azokból képzett arcképmásokra vonatkozó szabályozás teljes átalakításának legfőbb indoka az, hogy a hatá lyos törvény alapján rögzített fényképek nyilvántartása nem tölti be a rendeltetését. A fényképek jelenleg ugyanis papíralapon, nehezen feldolgozható formátumban vannak nyilvántartva. Erre tekintettel a törvényjavaslat a fényképek nyilvántartására vonatkoz ó szabályokat úgy alakítja ki, hogy azokat a személyazonosító adatokhoz kapcsolódóan helyezi el. Emellett a fényképek rögzítése a jövőben egységes módszerrel, elektronikusan történik, így azok elektronikus úton felhasználhatóvá, továbbíthatóvá válnak. A bű nügyi nyilvántartási rendszer másik részét maga a bűnügyi nyilvántartás képezi, amely további, egymástól teljesen elkülönült, egymással össze nem kapcsolható egységekre tagozódik, így magában foglalja a bűntettesek nyilvántartását, a hátrányos jogkövetkezm ények alatt álló büntetlen előéletű személyek nyilvántartását, a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartását, valamint a kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartását. Tisztelt Országgyűlés! Az eddigiektől teljesen különálló szakértői nyilv ántartásként kerül kialakításra az ujj- és tenyérnyomatokat, valamint DNSprofil adatokat tartalmazó nyilvántartás. Ebben a szakértői nyilvántartásban a különböző adatok elkülönítve szerepelnek aszerint, hogy azok nyilvántartásba vétele egy büntetőeljárás megindításához vagy egy jogerős, bűnösséget megállapító ítélethez köthető, illetve hogy egy bűncselekmény helyszínén vagy egy elkövetési tárgyon kerültek rögzítésre, és nem köthetők egyetlen konkrét személyhez sem. Kiemelendő, hogy a törvényjavaslat a szak értői nyilvántartásokhoz kapcsolódó, az Alkotmánybíróság által is jelzett hiányosságot pótol azzal, hogy a nyilvántartásba bekerülő minták mintavételi rendjét az eddigi rendeleti szint helyett immár törvényi szinten szabályozza. Az előbbi két nyilvántartás i egység mellett harmadik nagyobb egységként kialakításra kerül az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek
