Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 28 (206. szám) - A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BORSOS JÓZSEF, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1873 Nyilván a felszámolási eljárásról szóló törvényi részek elsősorban a pontos ítást és a szigorítást szolgálják. Míg a csődeljárásról szóló szinte teljes fejezet megújul, ott pedig elsősorban a vállalkozás védelmét, munkahelyek védelmét szolgálja majd a törvényjavaslat. Ezért aztán a költségvetési bizottság április 23ai ülésén elle nszavazat nélkül, tartózkodásokkal, de többségi igen döntéssel a törvényjavaslatot vitára és elfogadásra javasolta az Országgyűlésnek. Köszönöm szépen a szót. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Borsos József képviselő úrna k, aki a kisebbségi véleményt ismerteti. BORSOS JÓZSEF , a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A bizottsá gban nem szavaztunk nemmel, azért, mert fontosnak tartjuk, hogy ezekkel a kérdésekkel foglalkozzon a Ház. De abból a szempontból, hogy nekünk mint költségvetési és pénzügyi bizottságnak azért abból a szempontból illik megnézni ezt a jogszabályt, hogy ez a GDPtermeléshez vagy a gazdaság jövedelmezőképességének megőrzéséhez, meg egyáltalán az állami pénzek, az adófizetők pénzének a megőrzéséhez vagy jó felhasználásához vezete, azért itt kétségek merültek fel; elsősorban azért, mert nem látszik egészen világ osan, hogy az itt megfogalmazott változtatások milyen mértékben fogják azt a nagyon alacsony százalékot megnövelni, ami az adósságok visszatérülésében mutatkozik - ez olyan 2 százalék körüli a kimutatások szerint. És azért sok tízszáz milliárdra tehető az elmúlt évek folyamán a szakértők szerint az az eltűnt vagyon, ami a rossz szabályozásból fakadóan a különböző kiskapuk útján eltűnt a vállalkozásokból. Egy mondat különösen megragadott bennünket a bizottság munkájában, amikor is az Igazságügyi és Rendésze ti Minisztérium képviselője szó szerint a következőt mondta: “a törvényjavaslat célja elsősorban az, hogy a jelenlegi piaci folyamatokra és a gazdasági helyzetre egy kicsit reagáljon”. Igen, tehát egy kicsit reagál. Négy fő területen szól bele a mostani jo gszabály megváltoztatásába az előttünk fekvő javaslat. Az egyik a csődeljárás kérdése, ahol a legfőbb kérdés, hogy egy automatikus védelem járna, ha adott feltételek fennállnak. Igen ám, csak azzal viszont nem foglalkozik a jogszabály, hogy az, hogy fizeté si haladékot kap egy cég, még nem biztos, hogy elégséges, hiszen egy ilyen reorganizációnak azért alapvető feltétele általában az, hogy pénzügyileg is reorganizálódjon a rendszer, és itt szükség lehet akár arra, hogy új tulajdonosok jöjjenek be, megváltozz anak, akár a finanszírozó bankok szerepében is változás állhat be. Lehet, hogy itt célszerű lett volna foglalkozni azzal, hogy ilyenkor az ő betett pénzük vagy az ő hitelük valamifajta más sorrendiségi megítélésbe kerüljön az esetleges későbbi viták rendez ése során, tehát egyfajta elsőbbséget élvezzenek, mert azért alapvetően nem mindig a meglévő tulajdonosok tudják pénzügyileg az ilyen nehézségbe került cégeket felhozni. A másik ilyen kérdés, hogy a felszámolási eljárás egyes kérdéseit finomítgatja a javas lat. Itt azért van némi ellentmondás abban, hogy most akkor itt az adós vagy a hitelezők érdekei mennyiben tudnak érvényesülni, hiszen azért egy megindított felszámolási eljárásnál az esetek több mint felében még időben fizetett, mert kényszerítve érezte m agát azért az adós, és megállt az a folyamat. Itt egy kicsit nagyobb egyensúly létrehozása lenne a cél szerintünk. A harmadik ilyen kérdés a vezetői felelősség feszegetése, a Gt. szabályainak módosításával. Itt valószínűleg egy kicsit lazára sikeredett ez a szabályozás, mert ha visszautal a Gt. folyamatosan a csődtörvény 33/A. §ára, akkor nem valószínűséggel nem nagyon fognak ilyen perek és ilyen elmarasztalások születni. A negyedik ilyen kérdés a felszámolókkal kapcsolatos. Ott lehet, hogy át kellett voln a gondolni azt, hogy komolyan egy felszámoló vagy egy vagyonbiztos, vagy vagyonőr, aki egyáltalán a vagyon megőrzésével foglalkozik, azért valamiféle jogosítványokat is kaphasson. Ne csak arra legyen utalva, hogy átadnake neki minden papírt, mondjuk, hiva talosan is belenézhessen az
