Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 28 (206. szám) - A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - PÜSKI ANDRÁS, gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - GAZDA LÁSZLÓ (MSZP):
1864 külföldi járművek esetében tapasztalt szabálytalanságok ugyanúgy ne maradjanak szankciók nélkül, mint amikor hazai járművel követik el a szabálytalanságokat. Az előttünk fekvő törvényjavaslatot éppen ezen elvek mentén alakította ki a kormány, vagyis olyan törvényjavaslatot készített elő, amelynek alapján a szabálysértésekkel szemben a visszatartó erő bizt osított, ugyanakkor a hatósági eljárások eredményeként igazságosabb, az esetek körülményeihez jobban igazodó szankciók kerülhetnek megállapításra. Ugyancsak nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy a különböző hatóságok eltérő jogalkalmazási gyakorlatát i s egységesíteni kívánja a kormány. Mindezek után érdemes bizonyos tételeket megvizsgálni. A törvény 20. § (1) bekezdését érintően a törvényjavaslatban előirányzott módosítás a normaszöveget és a fogalomrendszert egységesíti és egyszerűsíti. Annak érdekében , hogy az alacsonyabb szintű jogszabálymódosítások ne lehetetlenítsék el a bírságolási rendszert, illetve ne tegyék szükségessé a törvény későbbi módosítását, a hatályos szövegben szereplő konkrét jogszabályi hivatkozásokat törölni javasolja. Pontosítja, hogy mely hatóság mely esetben és hol jogosult ellenőrzések végzésére, ennek eredményeként például a munkaügyi hatóság közúti ellenőrzések esetében is bevonásra kerülhet. A törvényjavaslat mérsékli a bírságösszegminimumot 50 ezer forintról 10 ezer forintr a. Ugyanakkor rögzíti, hogy az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabandó bírságok összege, valamint több jogsértés esetén ugyanabban az eljárásban kiszabható bírság maximális összege rendeleti szinten kerül majd megalkotásra. A törvényjavaslatban me ghatározott szabályozás a bírságolási rendszer olyan átalakítását kezdeményezi, amely a korábbinál jobban biztosítja, hogy a tényleges jogsértő legyen kötelezett a bírság megfizetésére. Többes felelősség esetén pedig rendelkezik a bírság megosztásáról. A t örvényjavaslat pontosítja a hatályos szabályozást, amikor kimondja, hogy az eljáró hatóság nem tarthatja vissza a járművet, ha annak üzemben tartójától hazánkban adók módjára behajtható a bírság összege. A tervezett módosítás kiegészíti a bírságolásra okot adó eseteket a nehéz tehergépkocsik hétvégi közlekedésének korlátozásával, illetve a megengedett össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművekre történő alkalmazás lehetőségével. A törvényjavaslatban ugyancsak szükségessé vált néhány közleke dési szabályszegés feltüntetése, így a biztonsági övre, a biztonsági gyermekülésre, a motorkerékpárbukósisak használatára és a menet közben kézben tartott mobil rádiótelefon használatára vonatkozó szabályszegések meghatározása a közlekedésbiztonság növelé se, a balesetek súlyosságának csökkentése érdekében, amelyek esetében lehetővé válik súlyosabb bírságok alkalmazása. A bírságolási rendszer teljes átalakítása, korrekciója szükségessé teszi a rendeleti szabályozás módosítását is, ezért a törvényjavaslat ta rtalmazza a szükséges pontosított felhatalmazó rendelkezéseket is, mind a kormány, mind pedig a közlekedésért felelős miniszter számára. A törvényjavaslat tartalmazza a 2008. május 1jétől bevezetett objektív felelősségi szabályozás korrekcióját is. (12.10 ) Az intézmény gyakorlati végrehajtása során ugyanis több olyan probléma jelentkezett, amelyek megoldása és a jogintézmény hatékony működése érdekében a törvényi szabályozás néhány ponton történő módosítása szükségessé és indokolttá vált. A hatályos közúti közlekedési törvény nem érinti azt az esetkört, amikor egy objektív felelősségi kategóriába tartozó szabályszegéssel kapcsolatban - például sebességtúllépésnél - halmazatban egy másik közigazgatási bírsággal sújtható cselekményt is elkövet a szabályszegő, például az autópálya leállósávján a megengedett sebességhatár felett hajt. Erre vonatkozóan szükséges a törvény kiegészítése, ezt most a törvénymódosítás megteszi. Amennyiben egy cselekménnyel több előírást szegnek meg és azt egy eljárásban bírálják el, a kiszabandó bírság összegét az egyes szabályszegésekhez rendelt bírságösszegek összegeként kell megállapítani.
