Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 28 (206. szám) - A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - HÓNIG PÉTER közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
1861 ellenőrzési rend jogi háttere és intézményrendszere. Ennek keretében a korábbiakhoz képest új bírságolási rendszer került bevezetésre. A tisztelt O rszággyűlés előtt lévő, a közúti közlekedésről szóló törvény módosításának kiemelt célja, hogy a 2007. május 1jétől alkalmazott bírságolási rendszer tapasztalatai alapján kezdeményezze azokat a kiigazításokat, amelyek indokolatlanul hozták hátrányos helyz etbe a közúti áru- és személyszállítást végzőket. Emellett eleget kívánunk tenni a kormány és a fuvarozók között 2008. június 25én létrejött megállapodás törvénymódosítást érintő vállalásainak is. A hatályos szabályozás szerint bírságolásra 101 tételesen megjelölt jogszabálysértő cselekmény vagy mulasztás adhat okot. Az ellenőrző hatóság a bírság kiszabásakor nem mérlegelhet, jogsértések esetén pedig meghatározott, fix összegű bírság kiszabására köteles. A bírság rendkívüli szigorúsága, európai viszonylatb an is magas tételei nemzetközi tiltakozást váltottak ki. A halmazati bírságtételek maximumát a szabályozás nem határozta meg, és így egyes konkrét esetekben többmilliós nagyságrendű bírságok kiszabására is sor kerülhetett. Ugyancsak a gyakorlati tapasztala tok igazolták, hogy a törvényben megjelölt jogsértések felsorolása nem teljes körű, és az egyes tényállások, cselekmények sem egzakt módon meghatározottak. Mindez nehezítette az eljáró hatóságok munkáját. A bírság beszedése érdekében alkalmazott járművissz atartás pedig aránytalanul nagy kárt okozott a szállítóknak. A közúti közlekedési törvény módosításával, illetve az ennek alapján kidolgozandó új bírságrendelettel biztosítani kívánjuk, hogy a fuvarozó vállalkozások versenyhelyzetét indokolatlanul nehezítő rendelkezések - a visszatartó erő megtartása mellett - enyhüljenek. Ezért a törvényjavaslat mérsékli a bírságösszeg minimumát, meghatározza az egy eljárás keretében alkalmazható bírság legfelső határát, és a jelenleginél jobban elérhetővé teszi, hogy a bí rság megfizetésére a tényleges jogsértő legyen kötelezett. Egyértelműbbé válnak a járművisszatartás szabályai is. Rendeződik, hogy erre az intézkedésre az eljáró hatóságnak mely esetekben van lehetősége. A törvényjavaslat nemcsak a jogosan kifogásolt, túlz ott bírságolás enyhítésére tartalmaz rendelkezéseket, hanem a közlekedésbiztonság növelése és a balesetek súlyosságának csökkentése érdekében egyes esetekben szigorúbb fellépést indítványoz. A közigazgatási hatósági eljárás keretében kiszabható bírság érvé nyesíthető majd a biztonsági övre, a gyermekbiztonsági rendszerre, a motorkerékpárbukósisak használatára és a menet közben kézben tartott mobil rádiótelefon használatára vonatkozó előírások megsértése esetén is. A 2008. január 1jétől bevezetett úgyneveze tt objektív felelősség gyakorlati végrehajtása során több olyan probléma is jelentkezett, amelynek megoldása és a jogintézmény hatékony működése a törvényi szabályozás módosítását teszi szükségessé. Ennek keretében a javaslat egyértelműsíti, hogy egyazon s zeméllyel szemben ugyanazon ügyben helyszíni és közigazgatási bírság együttes kiszabásának nincs helye. Abban az esetben azonban, ha a szabályszegő a sebességtúllépéssel halmazatban egy másik közigazgatási bírsággal sújtható cselekményt követ el, akkor a k iszabandó bírság összegét az egyes szabályszegésekhez rendelt bírságok összegeként kell megállapítani. Közigazgatási bírság kiszabásának pedig kizárólag a külön jogszabály szerinti technikai eszközzel készített és továbbított felvétellel dokumentált szabál yszegés esetén van helye. Az autósokat érintik a parkolási ügyekre vonatkozó rendelkezések is. Eszerint a parkolási társaságok általános szerződési feltételei között nem köthetik ki egy saját maguk által választott bíróság illetékességét. Az üzemben tartó lakóhelye szerinti illetékességgel azt a célt kívánjuk elérni, hogy a polgári igazságszolgáltatásban biztosítható legyen a perek ésszerű időn belüli befejezésének alapelve. Az alávetéssel kikötött bíróságok ügyfélforgalmának jelentős része ugyanis a parkol ási ügyekre vonatkozóan kikötött illetékességből származik, amely aránytalan megterhelést jelent az adott bíróságnak. Végezetül a törvényjavaslat három rendelet megalkotására ad felhatalmazást a közlekedésért felelős miniszternek: a bírságolással összefügg ő hatósági feladatok részletes szabályainak megállapítására, az utak más nyomvonalas létesítmények által történő megközelítésének,
