Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 28 (206. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
1832 volna a kormány programjának. Szerintem nincs még egy olyan válságkezelő program, amely ennyire negligálná a környezetvédelmet, a környezetvédelemből fakadó új munkahelyeket, új iparágakat és új adóbevételeket, mint itt Magyarország on a Bajnai Gordon vezette MSZPSZDSZkormány. Összesen a kormányprogram is - amely egy kommunikációs PPTként létezik egyelőre főként - mindössze a széndioxidkvóta eladását nevezi meg pluszforrásként, illetőleg valamelyest kitér az egyébként hasznos épü letkorszerűsítési programra, de egyáltalán nem úgy, hogy az magasabb sebességi fokozatba kapcsolna, hanem éppen hogy szinten tartásra kárhoztatja azt a programot is. Ami viszont rettentő negatív a kormányprogramban, az a tömegközlekedés tervezett további visszafejlesztése, ami mindenképpen a környezetvédelmi szemlélet ellen hat. Míg más országokban megújuló energiaforrásokról, hibridautókról, biogazdálkodásról, zöldgalléros munkahelyekről beszélnek, addig Magyarországon ez a legkisebb mértékben sem valósul meg. Csak pár példát hadd mondjak: Írországban zöld gazdaságfejlesztő kormányprogram van 500 milliárd euróval, 2008 őszén jelentették be. Németországban az alternatív energiaforrásokra óriási támogatások vannak, 35 milliárd euró értékben, és így próbálják az alternatív energiatermelés arányát 20 százalékra emelni. NagyBritanniában az autóipar kizöldítését tűzték ki célul: 2,3 milliárd font jár az autóiparnak, de megújuló energiaforrásokra ők is 600 millió fontot szánnak. Franciaországban napenergiaprogra mot indítottak: a négyszázszorosára kívánják emelni a gazdasági válság ideje alatt a napenergiafelhasználás kapacitását, az alternatív energiák arányát 23 százalékra kívánják emelni. Az Európai Unió 200 milliárd eurót különített el az energiapolitikájára, pontosabban az alternatív energiák bevezetésére. José Manuel Barrosót idézném: “Az alacsony szénkibocsátású gazdaság felé való elmozdulás ösztönözni fogja az innovációt, új üzleti lehetőségeket és új zöldmunkahelyeket hoz majd létre.” Ez az, amivel más eu rópai országok foglalkoznak. Sajnálatos módon Magyarország e tekintetben is szembemegy az európai tendenciákkal. Köszönöm szépen. (Taps a KDNP és a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, frakcióvezetőhelyettes úr. A kormány nevében G őgös Zoltán államtitkár úr kért szót. Parancsoljon! GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Amiket ön emleget a környezetvédelmi ipar, a megújuló energiahor dozók kapcsán, úgy gondolom, nincsenek kellő ismeretei, de nyilván egy ötperces válasz nem elegendő arra, hogy ennek a területnek a fejlesztési elképzeléseiről részletesen beszámoljunk. Még akkor is, ha nyilván az egyéves válságkezelési program elsősorban a finanszírozási helyzet stabilizálását tűzte ki célul, de emellett semmilyen olyan futó program leállítását nem érinti, ami több éve, illetve a mostani időszakban induló programokról szól. (9.30) Ezek közül csak néhányat szeretnék megemlíteni. Magyarorszá g természetesen mindenben csatlakozott az európai uniós előírásokhoz. Minden olyan normát bevezettünk néhány évvel ezelőtt - általában parlamenti konszenzussal , amely a megújuló energiahordozók arányaiban érdemi előrelépést jelentett. Ez igaz az üzemanya gokra, igaz általában a megújuló energiahordozók hasznosítására. De felhívnám a figyelmét arra, hogy miközben látványosan bővülnek például a szélerőműparkok - csak el kell menni az 1es főút mellett , azt is tudni kell, hogy ilyenkor mindig abba a csapdáb a szaladunk bele, hogy az egy dolog, hogy szeretjük a szélerőműveket, de akkor is történnie kell valaminek, amikor nem fúj szél. Az egy elég furcsa magatartás a környezetvédők részéről, hogy az ehhez kapcsolódó alternatív kiegészítő megoldásokban viszont n agyon nehéz megegyeznünk, hiszen
