Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 28 (206. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - JUHÁSZ GÁBOR igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár:
1830 hungarista és a demokrata politizálás között, függetlenül attól , hogy ennek a patkónak melyik részén ülünk itt, ebben a Házban. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az MSZP soraiban. - Kontur Pál: Szégyen! - Gusztos Péter: Én szégyelljem magam? - Kontur Pál: Igen, ez szégyen...) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, frakcióvezetőhelyettes úr. A kormány nevében Juhász Gábor államtitkár úr kért szót. Parancsoljon! JUHÁSZ GÁBOR igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Talán a kame rában nem látszik, de a hátam mögött a képviselő úr azt mondja, hogy szégyen, szégyen. (Korózs Lajos: Ez őt minősíti, Gabikám. Nem kell ezen meglepődni. Ez a Fidesz.) Azért kezdem ezzel a hozzászólásomat, mert úgy gondolom, hogy ha van valami, ami szégyen, akkor az szégyen, hogy miközben a képviselő úr egy meggyilkolt magyar állampolgár kapcsán mondta el különben részvétteljes szavait, más országgyűlési képviselők úgy gondolják, hogy ez önmagában szégyen. Na, ez szégyen! Ez szégyen! Azt gondolom, nemcsak sz égyen, hanem elég világosan rámutat, hogy amiről képviselő úr beszél, bizony a cinkos összekacsintás, a szavak ereje létezik, és adott esetben könnyen lehet, hogy ezeknek a szavaknak az ereje még egy ravaszt is képes időnként egy vadászpuskán meghúzni. (9. 20) Könnyen lehet, hogy valóban eljutottunk odáig, hogy azok, akik úgy gondolják, hogy ezeken a társadalmi érzelmeken lehet lovagolni, szörfözni és egy kicsit kihasználni a magunk szavazóbázisának gyűjtésére vagy hizlalásá ra, azok most abba a hibába esnek, hogy bizony olyanok alá adnak lovat, akik a legrémisztőbb bűncselekmények elkövetésétől sem riadnak vissza. És hogy ennek a magyar parlamentben az a megnyilvánulási formája, hogy egy részvétteljes beszéd után azt mondják mögöttem a padsorban, hogy ez szégyen, úgy gondolom, ez mindennél beszédesebb. Kóka Jenőt nem tudjuk feltámasztani. Nem tudjuk feltámasztani, és valóban, három olyan, ehhez kapcsolódó bűncselekmény történt, amelyek között a rendőrség is összefüggést lát. A zt tudjuk tenni, amit egy rendőrség tehet: még többen vesznek részt a nyomozásban, most már száz ember keresi ezt a gyilkost vagy ezeket a gyilkosokat. Azt tudjuk tenni, hogy fölemeljük a nyomravezetői díjat, amit éppen azért emeltünk föl ilyen magasra, ez ért emelte föl Bencze József főkapitány úr, hogy aki erkölcsileg bizony meghasonlik a tett elkövetői közül, az adott esetben egy új, jobb útra térve új életet kezdhessen valahol, akár büntetlenül, hiszen erre a jogszabályok lehetőséget biztosítanak. De sze retném önöknek mondani, hogy bár én személy szerint hiszek benne, hogy a gyilkosok meglesznek, ez arra a kérdésre, amit a képviselő úr feszeget, hogy az a gyilkos indulat, amit nagyon sokszor politikusok szítanak, megszűnike vajon, erre bizony az a válasz , hogy nem. Nem! És ameddig az indulat él, addig, úgy gondolom, mindig lesznek olyanok, akikben van gyilkolási hajlam, és adott esetben egy ilyen ideológiára felülve vagy felfűzve el fogják követni ezeket a cselekményeket. Meg kell ugyanakkor mondanom azt is őszintén, hogy tegnap ez a demonstráció a rendőrségi székház előtt történt, képviselő úr is részt vett rajta, örülök is neki, de szeretném, ha mindnyájan megértenék, hogy a rendőrség ebben az ügyben segít, akarja kinyomozni a tetteseket, akarja bíróság elé állítani a tetteseket. Amikor ez a bűncselekmény történt, abban a községben - bár elég nagy Tiszalök - volt rendőr, éppen előállított valakit Tiszavasváriban, de szeretném mondani, hogy ha nem pont ott állt az út szélén, valószínűleg nem tudta volna me gakadályozni, hogy a tett elkövetésre kerüljön. 188 településre szervezett a rendőrség egyfajta védőhálót, éppen annak érdekében, hogy gyakoribbak legyenek az ellenőrzések, hogy aki rosszban sántikál - ha mondhatom így , reális esélye legyen a lebukásra, de tudom, hogy azoknak, akiknek a gyásza ma fáj, vagy akikben a félelem munkál, ez önmagában nem segítség. A rendőrség mindent meg fog tenni, mindent el fog követni, és
