Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 17 (189. szám) - A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - TÖRÖK ZSOLT (MSZP):
180 Dancsó képviselő úr említette a bankok esetében a deregul ációt. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi pillanat, a megnyitott törvény, a szükséges jogalkotás lehetővé teszi a képviselők számára, hogy ezt a szabályozatlanságot oly módon szabályozzuk, hogy ez ne csak az IMFhitelfelvételnek feleljen meg, hanem mindenfélek éppen segítse a fogyasztókat, a hitelfelvevőket is. Az tény és való, hogy van egy bizonyos fajta fogyasztói magatartás a hitelpiacon, amit sajnálatos módon reklámokkal keményen befolyásolnak is - 0640, és lehet bulit tartani , amit részemről rettentően e lítélek, de az nem azt jelenti, hogy nekünk ebben az esetben nincsen tennivalónk. Sőt, úgy gondolom, hogy ebben az esetben, amikor van egy rossz fogyasztói megrögződés, egy rossz fogyasztói kényszer, akkor különösen fontos a képviselői felelősség és a joga lkotásnak abba az irányba való terelése, hogy ez a fogyasztók, a hiteligénybevevők számára elfogadható, átérhető és visszafizethető legyen. Van rá egyébként példa: a gépjárműbiztosításnál sokan sportot űznek abból, hogy év végén, amikor van egy hónap leh etőség, akkor biztosítót váltsanak. Kérdem én, hogy ki az a magyar banki szolgáltatást fogyasztó, aki megnézi, hogy melyik banknak a díjai alacsonyabbak, és melyik banknál biztonságosabb a pénzének az elhelyezése. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Úgy gondolom, hogy az emberek jelentős többsége erre nem figyel oda. Úgy gondolom, hogy erre rá kell világítanunk, és segítséget kell adnunk a fogyasztóknak. Köszönöm szépen. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Török Zsol t képviselő úr kétpercese következik. TÖRÖK ZSOLT (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Dancsó képviselő úr mondta, hogy az irány jó - már idézve engem. De én valóban jónak tartom az irányt. Mi az irány? Szigorúbb, korlátozóbb szabályok, amelyek a fogyasztót védik i nkább, és kevésbé a hitel kihelyezőit. Előbbi hozzászólásom kapcsán számos észrevételt kaptam telefonon, illetve emailben. Két dologra hadd reagáljak! Az egyik, amikor azt mondtam, hogy fogyasztóvédelmi szempontból is kell vizsgálni, és hoztam ezt az 56 százalékos példát. Ha egy kis szatócsbolt, egy élelmiszerüzlet az én városomban, Egerben ilyen mértékű, tehát 2025 százalékos eltérést tanúsít, mondjuk, az árakban, a fogyasztóvédelmi hatóság vagy az APEH, vagy a VPOP, vagy bármelyik hatóságunk két figyel meztetés után simán bezárja az üzletet. Bocsássanak meg, itt milliókról van szó egyegy ügyfél esetében! Itt aztán minimum indokolt lenne hasonló eljárás, ha nem tisztességesen viszonyul az ügyfelekhez. A tisztesség kérdése: piacgazdaságban élünk; é n mondjuk, kicsit egy ilyen szociális piacgazdaságban hiszek, vagy vélem, hogy valószínűleg ezt kellene megvalósítanunk Európában, Magyarországon. Ami azt is jelenti, hogy a piacgazdaság arról szól, hogy profitra, haszonra akar valaki szert tenni - ez term észetes , ha ez hozzáadott értékkel párosul, tehát egy 100 forintos csődarabból egy esztergályos csinál egy olyan alkatrészt, ami utána 1000 forintot ér, akkor azt adja emelt értéken, hiszen egy hozzáadott érték a profit, az újratermelés költségei, minden t építsen be, van hozzáadott érték. Ugyanez a szolgáltatási szektorban: egy szállodai portás, egy éttermi pincér ad valamilyen szolgáltatást, egy hozzáadott értéket, amelynek révén ő is joggal várja el, hogy profitra tegyen szert. Ugyanezt várom el a pénzi ntézetektől, hogy legyen hozzáadott érték, és ezzel arányos profit, ezzel arányos haszon. Tehát a gazdagodás ellen nem vagyok, a profit ellen nem vagyok, csak egyrészt arányos legyen a hozzáadott értékkel, másrészt ne mások kárára próbáljon meg gazdagodni; amikor például az ország nehéz helyzetben van, akkor ne akarjon extraprofitra szert tenni, mert ezt rossz szavakkal illetik az emberek. Köszönöm szépen.
