Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 27 (205. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Bejelentés interpelláció visszautasításáról - Halász János (Fidesz) - a miniszterelnökhöz - “El a kezekkel a Nemzeti Táncszínháztól, avagy az ideiglenes Bajnai-kormány ne adja el a nemzeti vagyont!” címmel - HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - DR. HILLER ISTVÁN oktatási és kulturális miniszter:
1733 megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Hiller Ist ván oktatási és kulturális miniszter úr válaszol. A képviselő urat illeti a szó - közben átadom az elnöklést Mandur László alelnök úrnak. Kívánok önöknek továbbra is eredményes és hatékony munkát! (Taps az MSZP soraiból.) Viszontlátásra! Öné a szó, képvise lő úr. (Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) HALÁSZ JÁNOS (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Én már öntől nem akartam kérdezni semmit, de ha a miniszterelnöke önt jelölte ki, akkor próbáljuk meg. Tisztelt Miniszter Úr! Mindannyian emlékszünk arra a felvételre, amelyen Gyurcsány Ferenc lejtette miniszterelnöki táncát - tette ezt akkor, amikor a saját bevallása szerint hazudott reggeltől estig, és trükkök százaival csapott be mindenkit. (Moraj az MSZ P soraiban.) Tisztelt Miniszter Úr! Gyurcsány tánca súlyos áldozatokat követelt a magyar polgároktól. Míg ő táncolt, addig az emberek elszegényedtek. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Mi van?!) Míg ő táncolt, addig a magyar vállalkozók egyre kilátástalanabb h elyzetbe kerültek. Míg ő táncolt, addig Magyarország évtizedekre eladósodott. (Moraj az MSZP soraiból.) Tisztelt Miniszter Úr! Ön állítólag egy szakértői kormány tagja. Ha ez igaz, akkor engedjék azokat táncolni, akik tudnak táncolni. Nem miniszterelnökök táncát szeretnék látni a színházba járók, hanem a Nemzeti Táncszínház táncosaiét. Ehhez azonban meg kell akadályozni, hogy privatizálják a Várszínház épületéhez tartozó volt karmelita kolostort. A Nemzeti Táncszínház jelentős részét a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hasznosításra 2009 áprilisában megpályáztatja. Szóval már megint el akarnak adni valamit. Most a Nemzeti Táncszínházat. Ez ellen tiltakozik a magyar táncművészeti szakma egésze, Kiss János, a Győri Balett igazgatója, Novák Ferenc koreográfus, Mihályi Gábor, a Magyar Táncművészek Szövetségének elnöke. Az önök szándéka példátlan és elfogadhatatlan. A táncszakma képviselői azt mondják, ez kulturális gyilkosság. Tisztelt Miniszter Úr! Ha ön tényleg egy szakértői kormány tagja lenne, akkor tisztában lennéne k azzal, hogy színház nem működhet öltöző, titkárság és más kiszolgáló helyiségek nélkül, amit most önök el akarnak adni. Ha ön tényleg egy szakértői kormányban lenne kultuszminiszter, akkor nem tenné meg, hogy 2008ban megalkot egy előadóművészeti törvén yt, majd 2009ben a Nemzeti Táncszínházat olyan helyzetbe hozza, amivel tönkreteszi, ellehetetleníti a táncszakma szervezeteit. A szakma képviselői elmondták, hogy velük senki nem egyeztetett a Táncszínház eladásáról. Ha ön tényleg egy szakértői kormány ta gja lenne, akkor a szakmával egyeztetve hozna döntéseket. Kérdezem a miniszter úrtól, milyen lépéseket tesz azért, hogy a Nemzeti Táncszínház zavartalanul működhessen a jövőben is. Bajnai Gordon, aki most nem válaszol, mert önt jelölte ki, vajon hajlandó í géretet tenni, hogy ideiglenes miniszterelnöksége alatt a kormány nem privatizál állami tulajdont, nem adnak el további kulturális intézményeket? Várom válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Mos t megadom a szót Hiller István miniszter úrnak, aki válaszol az interpellációra. Parancsoljon! DR. HILLER ISTVÁN oktatási és kulturális miniszter : Elnök Úr! Képviselő Úr! Igen tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon köszönöm az interpellációjá t, mert megerősítette bennem a felvilágosodás tiszteletét, még pontosabban GeorgesLouis Buffon nagyszerű gondolkodó 1753ban elmondott szavait: a stílus maga az ember. (Taps az MSZP soraiban.) Képviselő úr, ön élő példája ennek a mondatnak. 1753 óta párjá t ritkító, hogy valaki stílusában és karakterében ennyire ötvözze ugyanazt.