Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 27 (205. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. NAGY ANDOR (KDNP):
1728 Köszönöm szépen, elnök asszony, a lehetőséget. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy Andor frakcióvezetőhelyettes úr, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjából, jelentkezett ugyancsak napirend előtti felszólalásra: “A Külügyminisztérium szerepe a bolíviai események alakulásában” címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. DR. NAGY ANDOR (KDNP) : Köszönöm a szó t, elnök asszony. Tisztelt Ház! Azért kértem szót, mert valamikor húsvét után szinte bombaként robbant a hír, hogy Bolíviában, egy Santa Cruz nevű településen a bolíviai rendőrség kommandósai hidegvérrel kivégeztek, meggyilkoltak három külföldi személyt, é s letartóztattak további két külföldit. Kiderült, hogy a három meggyilkoltból kettő volt magyar, és azóta is börtönben van Tóásó Előd magyar állampolgár. Ha az emlékezetem nem csal, utoljára Bolíviával a '70es években foglakoztunk (Zaj. – Az elnök csenget .) , amikor a magyar csapat 6:0ra megverte Bolíviát itt Budapesten, illetve 3:2re nyertünk La Pazban is, és kijutottunk az argentínai világbajnokságba. Azóta tudomásom szerint Bolíviával nem kellett a magyar nyilvánosságnak foglalkoznia. Azért beszélek na pirend előtt erről az ügyről, mert szóvá kívánom tenni azt, hogy végzetes hibának tartom, hogy a külügyminiszter úr túl későn kapcsolódott be az eseményekbe. Az a négyöt nap késlekedés, amit tapasztalhattunk, úgy gondolom, hiba. Túl későn reagált a külügy miniszter, túl későn hívta át a Buenos Airesi nagykövetet Bolíviába. Kiderült a sajtóból, hogy a tiszteletbeli konzulunk nem állt a helyzet magaslatán, nem is beszélt rendesen magyarul, és mivel Tóásó Elődöt az ártatlanság vélelme megilleti, ha ő nem terr orista, akkor megillette volna őt a hatékony védelemhez való jog is. De ne szaladjunk az események elé! Szeretném nagyon röviden felidézni, hogy mi történt. Ha nem Magyarország jó hírnevének a tétje forogna kockán, akkor azt is gondolhatnánk, hogy egy olya n szappanopera tanúi vagyunk, amiből majd valaki egyszer jó filmet fog csinálni - vagy az amerikaiak, vagy a magyarok. Az egyik főszereplő, Eduardo RózsaFlores olyan kalandos életúttal rendelkezik, hogy önmagában az ő élete - ahogy már filmet korábban is készítettek róla - biztos, hogy ezzel a történettel megér egy újabb filmregényt. Ez az Eduardo - vagy ahogyan sokan hívták, Edu - Santa Cruzban született, az édesapja egy magyar képzőművész volt, az édesanyja pedig egy tanítónő, aki katalán származású. Ők először Chilébe, majd Svédországba menekültek el Bolíviából, és '75ben jöttek át Magyarországra. Edu itt végezte a tanulmányait, itt járt katonai főiskolára is egy darabig, és érdekes módon ő volt az ELTE bölcsészkarának utolsó KISZtitkára. A politikai é lete is nagyon érdekes. Az életrajzából az derül ki, hogy tanulmányai során rövid ideig Minszkben is tartózkodott, ahol a szovjet kémelhárítás taníttatta őt. Állítólag kapcsolatban volt - a '80as években legalábbis - a magyar elhárítással. A másik szerepl ő, Magyarosi Árpád hosszabb ideje élt Magyarországon, ő Erdélyben született, nem magyar állampolgár, de szülei nagyon régóta itt élnek, ő maga is. Szovátán végezte a tanulmányait, valamint Magyarországon, és itt is dolgozott. A harmadik személy, Tóásó Előd szintén Erdélyben született, szintén Szovátán tanult, ő már magyar állampolgárként vett részt ezekben az eseményekben. Bolíviában magyarellenes hangulat van. Sokan azt feltételezik (Zaj. – Az elnök csenget.) , hogy mivel három magyar is érintett az ügyben, köze van a magyar kormánynak valamilyen módon az eseményekhez. Evo Morales úgy állítja be, mintha a személye elleni összeesküvésre mentek volna ki ezek a terroristák, a trinidadi latinamerikai csúcson még Obama elnököt is rávette arra, hogy ítélje el az őellene szőtt összeesküvést. Obama ezt meg is tette.
