Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 21 (204. szám) - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - PÁL TIBOR, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója:
1692 többségi bizottsági véleményt. Ismételten abban a helyzetben vagyok, hogy többségi és kisebbségi bizottsági véleményt is ismertetek. Figyelembe véve a Házszab ály gyakorlatát, mivel a többségi ugyanúgy 9 szavazat, mint a kisebbségi, tehát a többségi véleményt ismertetem elsőként. Az e véleményt képviselő bizottsági tagok arra hívták fel a figyelmet, hogy a törvényjavaslatot még az előző kormány nyújtotta be, és köztudott, hogy a válságkezelő program tartalmaz olyan tételeket, amik a szociális szférát érintik, és az is köztudott, hogy a köztársaság parlamentje a szociális szférát is érintő törvénymódosítások előtt áll. Éppen ezért felmerült, hogy vane értelme a m ostani általános vita megkezdésének, nem kellett volnae megvárni a most folyó hatásvizsgálatokkal, azok eredményeként a közeljövőben benyújtandó módosításokkal bővülő javaslatot. Képviselőtársaink véleménye szerint most felesleges e törvényjavaslatot tárg yalni, ha még a tavaszi törvényhozási ciklusban ezt újratárgyaljuk. A kisebbségi véleményt képviselők kérdéseiben, hozzászólásaiban a javaslat 2. §a n) pontja értelmezésében volt nem kis bizonytalanság. Nem volt egyértelmű a különbségtétel, ami úgy fogalm azódik meg, hogy gátolja és akadályozza, hogy e két fogalom között valóban mi a különbség. Elhangzott az is, hogy mi alapján mondható az, hogy a felmérések szerint 204 ezer veszélyeztetett gyermek van Magyarországon. Mi alapján, ha a kategória meghatározás a homályos? Mert veszélyeztetett a gyermek, ha beteg, kezelésre, ápolásra szorul, és az is, aki anyagi okokból veszélyeztetett, meg az a gyermek is, aki maga idézi elő, hogy ebbe a kategóriába sorolják. Az utóbbiaknak családi megélhetési minimumra és nagyo n sok egészségügyi, pedagógiai szolgáltatásra, a családdal való rendszeres és szakértő szociális munkára, egész napos iskolára lenne szükségük, végzetesen nehéz eseteknél pedig alternatív megoldásokra. Megnyugtató azonban, hogy az előterjesztő képviselője szerint munkacsoport dolgozik azon, hogy a veszélyeztetettség fogalma egyértelműbb legyen. Pozitív véleményként hangzott el, hogy a javaslat lehetővé teszi a gyermektartási díj állam általi megelőlegezésének ismételt elrendelését akkor is, ha az adók módjá ra történő végrehajtása nem vezetett eredményre. Korábban ugyanis az ismételt elrendelésre csak akkor volt lehetőség, ha a kötelezett elleni végrehajtás sikeres volt, ez azonban nagyon ritkán történt meg, így emiatt a tartásdíjra jogosult szülő olyan okból esett el a tartásdíjtól, ami tőle teljesen független volt. Javaslatként hangzott el, hogy a naptári napokban számolt határidő helyett bevezetendő munkanapokban számolt határidőt indokolt lenne összhangba hozni a Ket.tel, amely a munkanapokban számított h atáridőt csak október 1. napjától vezetné be. Összegezve: az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság a törvényjavaslatot 9 igen és 9 nem szavazattal általános vitára nem tartotta alkalmasnak. Elnök úr, köszönöm szépen. (Szórványos taps az M SZP soraiban.) (18.00) ELNÖK (Harrach Péter) : Most Pál Tibor képviselő úré a szó, aki az önkormányzati bizottság előadója. PÁL TIBOR , az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tegnap az önkormányzati bizottság is megtárgyalta a gyermekvédelmi törvény módosítására tett javaslatot. Természetesen mi nem annyira a gyermekvédelmi szakmai területet néztük, sokkal inkább az önkormányzati oldalról vizsgáltuk a bizottságban az előterjesztett java slatot. Megállapítottuk, és egyetértés volt a bizottságban abban, hogy akikről szó van a törvényben, a gyerekek, az a csoport, az a társadalmi csoport, amely a leggyengébb érdekérvényesítők közé tartozik. Nagyon fontos, hogy a törvény minden részletre kite rjedő legyen. Az volt a bizottság megállapítása összességében, hogy alapvetően nem változtatja meg a törvény struktúráját a mostani módosítás, viszont csiszolja, finomítja, egyértelművé tesz dolgokat, mint ahogy az államtitkár úr a
