Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 21 (204. szám) - A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításáról és egyéb, munkaügyi szempontból szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - GÚR NÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - HERCZOG LÁSZLÓ szociális és munkaügyi miniszter:
1685 Hiszen nyilván, ha nem fizetnek adót vagy járulékot, ez az állam és ezen belül az egész ország érdekeit sérti. Tehát rengeteg olyan körülmény van, amire figyelemmel k ell lenni a bírság kiszabásánál. Mégis az gondolom, hogy ez egy döntő paradigmaváltás, hogy megfogalmaztunk két objektív esetet, amely automatikus kizárással jár. Ez a szinte mindenki által említett feketefoglalkoztatás, amiből arra következtetek, hogy ezz el a tisztelt Ház egyetért, a másik pedig a szakszervezeteket érintő jogsértések, és marad egy jóval nagyobb jogesethalmaz, amelyet kevésbé súlyosnak neveztem az expozéban, és ennek alapján ezt a kifejezést használták a hozzászólók is. Természetesen ezek i s súlyos jogsértések, de annyira nem, hogy ezért az azonnali kizárás jogintézményét alkalmazzuk. De az igazi újdonság itt az, ahogy többen nagyon helyesen rámutattak, hogy a hatóság nem büntet, hanem figyelmeztet. Arra hívja fel a figyelmet, hogy itt jogsé rtés történt, lehet, hogy szándékosan, lehet, hogy nem, de a lényege az, hogy javítsa ki a jogsértést, és ha a jövőben jogkövető magatartást tanúsít, akkor nem kerül sor arra, hogy őt kizárják az állami támogatásokból. Tehát az hiszem, hogy ez egy olyan jo ggyakorlat, amely egyébként belső szabályzatok útján eddig is létezett az OMMF számára, hiszen nem véletlen, amit, ha jól emlékszem, Gúr Nándor képviselő úr mondott, hogy ma is számos esetben nem kerül sor bírságra, hanem figyelmeztetésre kerül sor. De még is úgy gondolom, hogy nem ugyanaz, amikor ez egy kormányzati szándékon, belső útmutatásokon, belső utasításokon alapul, mint ha ezt jogszabály tételesen előírja. Tehát ezt feltétlenül egy komoly előrelépésnek gondolom. A teljesség kedvéért hadd említsem me g, hogy persze a jogeseteknek van még egy harmadik halmaza is, amiről a törvény értelemszerűen nem beszél; azok a jogsértések, amelyeket ha az ellenőrzés megállapít, akkor büntetést vonhat maga után - vagy lehet, hogy nem büntetést, hanem figyelmeztetést, felszólítást a jogsértés megszüntetésére , de sem az automatikus kizárásba, sem a figyelmeztetés kategóriába nem tartoznak bele, tehát sem azonnali kizárás, sem ismételt elkövetés esetén kizárás kategóriába nem tartozik. Tehát a szabályozás ennyiben is di fferenciált. Azt hiszem, az teljesen egyértelmű, hogy ezen lehet vitatkozni, hogy az egyes jogeseteket hogy ítéljük meg. Ezek mögött végül is értékválasztás, értékítélet van, és nem merném azt állítani, hogy ez az egyetlen lehetséges csoportosítása a joges eteknek. De a hozzászólásokból úgy véltem, hogy azért ez a megközelítés elnyerte a tisztelt Ház tetszését. Nagyon fontos az az észrevétel, hogy folyamatban lévő ügyeket hogyan érint az új törvényjavaslat. Erről a törvényjavaslat igyekszik rendelkezni, mégp edig azzal a megközelítéssel, hogy ne azon múljon a szankció, hogy valaki ezt most éppen a törvényjavaslat hatálybalépése előtt vagy egy kicsit utána követte el. Következésképpen két eset van. Ha valaki azt a jogsértést követte el, amit a törvény jelenleg is kizárással büntet - feketefoglalkoztatás, szakszervezetek elleni vétség , akkor a kizárás bekövetkezik, és a múltbeli kizárás is értelemszerűen megmarad. Ha azonban olyan jogsértést követett el valaki korábban, amit ez a törvény nem büntetne kizárással , akkor a törvény ezt elengedi. Tehát az ilyen vállalkozások is hozzájuthatnak a támogatáshoz. Ez tulajdonképpen egyfajta esélyegyenlőséget jelent, hogy a törvényjavaslat megszületése előtti és utáni eseteket egyformán értékeljük. Nagyon fontos az a megállapítás is, hogy a törvényjavaslat a legális munkahelyek védelmét szolgálja - ez egyértelmű cél. Aki szabályosan foglalkoztat, legyen előnyben, aki szabálytalanul foglalkoztat, az pedig kerüljön emiatt is hátrányba. A gazdaság kifeh érítésének ez is egy eszköze lehet, nem tökéletes megoldás, tökéletes megoldások nincsenek, de a fehérítéshez ez is hozzájárulhat. Nem vitatom azt, amit Bernáth Ildikó képviselő asszony mondott, hogy a törvényt lehet pontosítani. Először is, ez egy nagyon bonyolult törvény. Nem véletlen, többen is rámutattak, kilenc törvényt módosít; az ellenőrzési rendszer, az ezzel kapcsolatos adminisztráció. Mikor mondjuk azt, hogy egy adminisztráció tökéletes? Soha. Tehát én csak azt tudom mondani, hogy mindenfajta egys zerűsítést örömmel fogadok, készen állunk a módosító indítványok megvitatására, és számítok
