Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 17 (189. szám) - A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz):
169 lehetőségével, hogy azonnal, gyorsan készpénzt varázsoljon abból az ingatlanból, ahol azok laknak, akik esetleg nem tudnak már fizetni, de egyébként évekkel ezelőtt mondjuk, egy ingatlanmegóvó vagy akár értéknövelő beruházást is végrehajtottak. Miért ne lehetne elérni azt, hogy egy évig közösen értékesíthessék? Hiszen a károsultnak érdeke, hogy minél tö bb pénzért el tudja adni. Ezért van az egyébként, hogy most szinte potom pénzekért hozzá lehet jutni különböző ingatlanokhoz. Még két ötletet majd a következő felszólalásomban elmondok, köszönöm. (A jegyzői székben Török Zsoltot Béki Gabriella váltja fel.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Kettő percre megadom a szót Keller László államtitkár úrnak. KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Arra szeretném felhívni a figye lmet, hogy egy viszonylag rövid lélegzetű törvényjavaslatot tárgyalunk most, és én értem azokat a gondolatokat és azokat a szándékokat, amelyek a képviselők részéről megfogalmazódnak, de szeretném jelezni, nem hiszem, hogy ezeket a gondolatokat ebben a röv id törvényjavaslatban lehet mind kezelni. Ez az egyik, amit szeretnék mondani. Jeleztem már az expozéban is, hogy természetesen nyitottak vagyunk arra, hogy megtárgyalva, nemcsak egyik oldalról, hanem másik oldalról is megvizsgálva a történetet, adott eset ben egy másik törvényjavaslatban ezeket a problémákat tudjuk kezelni. Egyébként a kormány már a nehéz helyzetbe jutott hitelezők megsegítésére egy újabb törvényjavaslatot nyújtott be. Azokra gondolok, akik a válság miatt nehéz helyzetbe kerültek, és nagyon nehezen tudják fizetni a törlesztőrészletüket. Úgy érzem, a problémának ezt a szeletét most kezeljük. Tehát valószínű, hogy az a járható út, hogy ilyen részterületeket próbálunk törvénymódosítással kezelni. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy itt pe rsze fontos, hogy az ügyfelek, a banki ügyfelek, a pénzpiac ügyfelei részéről megvilágosítsuk a problémát, de azt is nagyon fontosnak tartom, hogy a pénzpiac oldaláról is legyenek ott az érvek, és nagyon megfontoltan tegyünk javaslatot. Mert abban az esetb en, ha nem így járunk el, adott esetben sokkal nagyobb bajt tudunk generálni azzal, hogy túlzottan csak ügyfélcentrikusan fogalmazzuk meg a problémáinkat. Tehát itt az egész pénzpiac működését kell - megítélésem szerint - szem előtt tartani, amikor különbö ző jól hangzó javaslatokat teszünk az Országgyűlés asztalára. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, államtitkár úr. Török Zsolt képviselő úr hozzászólása előtt utolsó pillanatban még Koszorús László képviselő úr kettőperces hozzászólása következik. KOSZORÚS LÁS ZLÓ (Fidesz) : Köszönöm. Gyorsan reagálnék Keller államtitkár úr szavaira. Vegyük Angliát akkor, ha nem az ügyfeleket nézzük, hanem az államigazgatás vagy a központi kormány oldaláról akarjuk tekinteni a kérdéskört. Angliában például sikerült irányelvben rö gzíteni a jegybanki alapkamat háromszorosának mértékét, ami lényegében a bankok felé egy kommunikáció, illetve irányelvként fogant meg, miszerint azt akarták elérni, hogy a jegybanki alapkamat háromszorosán túl kamatokkal ne sújtsák azokat a hiteligénylőke t, akik hitel miatt fordulnak különböző pénzügyi szolgáltatókhoz. (14.00) Tehát már van erre példa, hogy a kamatokat, ha nem is maximalizáljuk, de mégiscsak adjunk egy irányelvet azoknak a pénzügyi szolgáltatóknak, akik most brutálisan magas kamatok mellet t adnak kölcsön embereknek. Ha megnézzük Magyarországon, itt is javítanám Pettkó képviselőtársam felszólalását, ott még nem tartunk, hogy 200, illetve 300 százalékos kamatok mellett adjanak kölcsönt embereknek, de 200300 százalékos THM mellett igenis soka n adnak kölcsönt embereknek,
