Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 21 (204. szám) - Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - BARABÁSNÉ CZÖVEK ÁGNES (MSZP):
1636 Arra kérem minden kedves képviselőtársamat, hogy ha val amikor, akkor tényleg próbáljunk egy kicsit közösen gondolkodni és megtalálni a kiutat, mert nem ez a kiút, hogy uszítunk mindenfelé, hogy mi lesz, hogy lesz, merre lesz, hanem próbáljunk a gazdasági válsággal kapcsolatosan ésszerű érveket felhozni az adót örvények elfogadására. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Folytatjuk a normál idejű felszólalásokat. Barabásné Czövek Ágnes következik. BARABÁSNÉ CZÖVEK ÁGNES (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Pénzügyminiszter Úr! Képviselőtársaim! Hallgatva az elmúlt órák v itáját, tudnunk kell, hogy egy sajátos előterjesztés van előttünk. Még az előző pénzügyminiszter úr márciusban nyújtotta be a parlamentnek, és ez a törvényjavaslat mind 2009re, mind 2010re tartalmaz adótörvénymódosítási javaslatokat. Ugyanakkor a pénzüg yminiszter úr világossá tette expozéjában, hogy valójában a 2009es törvényjavaslatokat tudja majd a parlament ebben az előterjesztésben is elfogadni, és 2010re az új kormány saját elképzelését fogja elénk hozni a későbbiek folyamán. Többen szóvá tették, hogy miért nem a saját javaslataival áll elő. Azt gondolom, hogy mindenképpen vállalhatóak azok a 2009re előterjesztett javaslatok, és ezt minden további nélkül meg tudjuk vitatni. Gondolom, abban is sokan egyetértettünk, hogy a gazdasági válság újfajta f eladatok elé állítja a vállalkozókat, az embereket, a gazdasági élet szereplőit, és erre törekszik ez a javaslat is: meg kell őrizni a költségvetés egyensúlyát, másrészt ösztönözni kell a gazdaságot, jelen esetben az adókkal is és azok változtatásával. Azt is tudjuk, hogy a válság egyúttal lehetőséget teremt, szükségessé is teszi a közterhek és az adózás szerkezeti átalakítását, még ha a források szűkösen is állnak rendelkezésre. Több képviselőtársunk úgy fogalmazott - és ezzel még egyet is lehet érteni, és gondolom, többen egyetértünk , hogy olyan módosításokat fogadjunk el vagy terjesszünk elő, ami beleillik egy egységes adórendszerbe, illetve a változtatás lehetőségét is magában hordja. Bármikor, amikor egy ilyen törvényjavaslat a parlament elé kerül, az t gondolom, meglehetősen fontos, hogy a helyzetértékelés pontos legyen. Mondogatjuk régóta - és éppen ezért is fontos lépni , hogy magasak az adók, amelyek megfojtják a gazdaságot Magyarországon, miközben az állam sokat költ szociálisjóléti szolgáltatáso kra, és ha a helyzetelemzés pontos, akkor biztos, hogy efelé kell mozdulnunk, hogy tudjunk lépni ezen a területen. Azt is látjuk az elmúlt hónapokban, hogy a válság miatt erőteljesen romlik a vállalatok jövedelmezősége, és ennek hatására a vállalati, válla lkozói szektor jelentős létszámleépítésre kényszerül. Úgy látszik azért, hogy az a körülbelül 300 milliárd forintos járulékkönnyítés, amit ez az adócsomag tartalmaz, érdemben tud tompítani ezen. A vállalkozási szektor versenyképességét mindenképpen javítja a járulékok és a tőkét terhelő adók mérséklése. Ennek során, ha megengedik, egy kicsit számokat is mondanék ebből a törvényjavaslatból, hiszen a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szól ó '97. évi LXXX. törvény módosításával is foglalkozik ez a javaslat. A foglalkoztatottság terén Magyarország jelentősen elmarad a régió országaitól - ez is az egyik gondunk , és mindenképpen a foglalkoztatottság növelését segíti a munkára rakódó terhek cs ökkentése; ennek mértékének függvényében természetesen, de azt gondolom, hogy jelen helyzetben a foglalkoztatottság megőrzése is elsődleges feladatunk kell hogy legyen. Versenyképességünk javítása, növelése fontos szempont még az adórendszer átalakításánál , valamint az is, hogy a régiós országok és Magyarország közötti különbség csökkenjen ezen a területen is. A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke a javaslat szerint csökken 2009. július 1jé től a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig. Ebben az esetben a csökkentés 3 százalékos, azaz a nyugdíjbiztosítási járulék 24, az
