Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 21 (204. szám) - Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - NÓGRÁDI LÁSZLÓ (KDNP):
1633 beleszőni. Kontur képviselőtársunk odáig vitte, olyan tökélyre fejlesztette ezt, hogy mást nem is tett, mint ezeket a szavakat és kifejezéseket olvasta össze a felszólalásában. Az az onban, hogy Bernáth Ildikó, aki a Fidesz foglalkoztatási és munkaügyi szakpolitikusa, olyanokat mond, amilyeneket mond, azért mégiscsak választ érdemel. Pontos számokat nem tudok mondani, de Bernáth Ildikó azt mondta, hogy százhetvenvalahányezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma a Fideszkormány idején, és mennyivel csökkent a munkanélküliek száma, ugyanakkor az elmúlt hathét éves időszakban ugyan 70 ezerrel tovább nőtt a foglalkoztatottak száma, de nőtt a munkanélküliek száma. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha valaki munkaügyi és foglalkoztatáspolitikai szakkérdésekkel foglalkozva ezt úgy adja elő, hogy nem teszi hozzá, hogy persze, hogy a Fideszkormány idején jelentősen csökkent a munkanélküliség, hiszen a Fidesz azzal kezdte, hogy a munkanélküliek nyilvánt artásában eltörölte a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által javasolt metódust, és egy másik metódusra tért át, amitől, mit tesz isten, rögtön százezerrel kevesebb lett a munkanélküli. (Bernáth Ildikó: Ez egyszerűen nem igaz!) Tisztelt Képviselőtá rsam! Az, amit önök csináltak - nem a foglalkoztatás, mert az egy objektív dolog, hogy hány foglalkoztatott van, az nem mérés kérdése, az rendben van. (13.10) De az, amit önök a munkanélküliek statisztikájával és nyilvántartásával csináltak, az egyszerű sz emfényvesztés volt, itt a piros, hol a pirosnak hívják egyébként. Ez volt az, amit a Medgyessykormány hivatalba lépése után nem sokkal visszacsinált, miáltal természetesen több lett a munkanélküli. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Nógrádi Lászlóé a szó. NÓGRÁDI LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Gúr Nándor úrnak szeretném mondani, hogy emlékeztetném arra, hogy a kormányunk egy adókedvezményt, egy családi adókedvezményt vezetett be, iskoláztatásra és olyan családok támogatása céljára, akik tis ztességesen nevelik a gyerekeket. Ezt önök megszüntették, és ennek a terhére emelték a családi pótlékot, ami pedig egy más filozófiát jelent. A családi pótlék önmagában veszélyes, hogy esetleg kontraszelekciót okoz a gyerekszaporulatban, és olyan családokn ál, ahol nem dolgoznak, lehet, hogy a kocsmában landol ez a családi pótlék, a gyerek nevelése és étkeztetése helyett. Tehát sokkal fontosabb lenne családi adókedvezményben részesíteni a családokat. (Dr. Szabó Zoltán: A kedvezményt nem lehet elinni?) A mási k, hogy a most tervezett családi pótlék adóalapba való helyezése szintén ugyanezt eredményezi, hogy a kis keresetű, de egyébként tisztességesen dolgozó családok több adót fognak fizetni, viszont akiknek nincs más jövedelmük, csak a családi pótlékból élnek, azok továbbra is adómentesen tudják ezt felhasználni. Még van egy kis időm; az előbb mondtam az egyes intézkedések egymásra hatását egy családi költségvetésben. Most önkormányzatoknál szeretném ugyanezt elmondani. Az önkormányzatokat sújtja egyszer az áfa emelés, sújtja az üzemanyagárak jövedéki adójának tervezett emelése, aztán az energiaáremelkedés, aztán az európai uniós pályázatokhoz felvett önrész pótlására használt források, tehát hitel- vagy kötvényárfolyamveszteségből fakadó nehézségei. Az üdülési vagy utazási csekk esetében azoknál az önkormányzatoknál, amelyek idegenforgalomból, utaztatásból élnek, csökkenti az idegenforgalmiadóbevételt, csökkenti az iparűzésiadóbevételt, ráadásul lehet, hogy veszélyezteti a magyar családok üdülési lehetőségét, kedvét és a gazdaság kifehérítését, hiszen az utazási csekk egyik legfontosabb célja volt, hogy legálissá tette a fizetéseket. Úgy gondolom, hosszú távon megint több kára van, mint haszna.
