Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 17 (189. szám) - A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor):
163 pénzügyminiszter úr, sem államtitkár úr nem vett részt ezen a vitán, de most itt le tudjuk folytatni, tehát úgy gondolom, hogy a módot megtaláljuk arra, hogy ezt pótoljuk. Ami a bizottsági vitán szembetűnő és nagyon lényeges volt, a mai viták egyik alapját is képezi, az az, hogy kiderült, hogy a szakmai szervezetekkel az egyeztetések elmaradtak. A bizottsági ülésen is elhangzott mind a Gazdasági Versenyhivatal részéről, mind a jelen lévő Bankszövetség képviselője részéről, hogy érde mben senki nem kereste őket, nem voltak kíváncsiak a véleményükre, ezért a bizottsági ülésen tudták elmondani a nemleges álláspontjukat a javaslattal kapcsolatban. Úgy gondolom, ez mindenképpen tanulsággal szolgál, hogy így nem lehet előterjesztéseket a ti sztelt Ház elé hozni a kormánynak, hiszen ha a szakmai szervezetek között is alapvetően vannak nézetkülönbségek, akkor bizony a politika sem tud mit kezdeni ezekkel a gondolatokkal. Nyilván nem abban a helyzetben van, hogy igazságot akar osztani, de szeret i meghallgatni e tekintetben a szakmailag felkészült szervezetek képviselőit, és nehezen lehet kiigazodni, hogy milyen irányba is akarja ezek után a kormány a benyújtott javaslatát vinni. Ami az érdemi részeket érinti, el kell mondanom, hogy egyetértek a b izonyos értelemben a többségi véleményt megfogalmazó Molnár képviselő úrral. Bizony, nincsen megfelelően definiálva a piaci érték fogalma az ingatlanok értékbecslése kapcsán, nagyon tágan értelmezhető és gyakorlati szempontból használhatatlan törvényjavasl at került elénk, ezt pedig el kell kerülnünk, és olyan törvényt kell alkotnunk, amely a gyakorlatban is majd kiállja a próbát. Úgy gondolom, hogy mivel az IMFmegállapodásnak egyik kulcseleme ez a rész, azt mindenképpen újra kell gondolni. Azért mondom, ho gy az IMFmegállapodásnak lehet egy kulcseleme, hiszen a lehívási feltételeket mi még nem ismerjük, csak halljuk kormánypárti képviselőtársainktól. Bízom benne, hogy valóban erre van kihegyezve a lehívási feltételrendszer is. Ezen túlmenően kifogásoltuk az t, hogy az anyabankok hogyan tudnak tőkét kivonni a leánybankokból, illetve hogyan kívánja ezt megakadályozni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Egyrészt ugye, azzal is probléma van, hogy tőkekivonásról nem beszélhetünk, maximum forráskivonásról. H iszen sok mindent érint, többek között az EU egyik fő irányelvét, ez a szabad tőkemozgásnak a kitétele, e tekintetben úgy gondolom, hogy nem rendelkezünk és nem rendelkezik semmilyen szerv olyan feltételrendszerrel, amellyel meg tudja akadályozni azt, hogy ha egy tulajdonos úgy dönt, hogy bizonyos kényszerítő okokból kifolyólag, de kivonja a forrást a leánycégből, hogy azt ne tudja megtenni. Továbbá, ami a vitáink fő pontját érinti, és Molnár képviselő úr is utalt rá, ez bizony a pénzintézetek egyoldalú sze rződésmódosításával kapcsolatos. Elfogadhatatlannak tartjuk azt, ezt ki is fejtettük a bizottsági ülésen, hogy gyakorlatilag csak a lakossági hitelekre és a lízingszerződésekre vonatkozzon ez a kitétel, kis- és középvállalkozók kimaradnak ebből a körből, a lakosság egy jó része kimarad ebből a körből, ráadásul csak a jövőben megkötendő szerződésekre vonatkozna ez a törvényjavaslat, ha életbe lép, és a probléma most generálódott, most van. Azok esetében, akik most szeretnének valamilyen útonmódon változtatn i a helyzetükön, nem tudnak, hiszen úgymond a régi szabályok érvényesek, tehát a társadalmi problémát, a lakossági gondokat ez a szabályozás, ez a javaslat abszolút nem kezeli, nem foglalkozik vele, és e tekintetben úgy gondolom, hogy tévúton, rossz úton j ár a kormány, amikor ezt figyelmen kívül hagyja a benyújtott törvényjavaslatban. Még egy elemre ki kell térnem, ez pedig az uzsorakölcsön kérdése, amely nincs megemlítve ebben a törvényjavaslatban, márpedig megítélésünk szerint mindenképpen kellett volna e zzel foglalkozni. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Alexa György képviselő úrnak, a gazdasági bizottság előadójának. (13.30)
