Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 21 (204. szám) - Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. KÓKA JÁNOS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1616 egy pillanat alatt az állam elosztóre ndszereiben, a minisztériumok többletigényeiben. A pénz tehát megvolt, az adócsökkentés azonban ekkor is elmaradt. Aztán a pénzügyminiszter és a miniszterelnök azt mondta, hogy most már csak egy kicsit kell várni, és tényleg lesz adócsökkentés. A számok ak kor - ha visszaemlékeznek - 100 és 400 milliárd között változtak, de aztán megint nem lett belőle semmi. Az SZDSZ 2008 tavaszán kilépett a koalícióból, jött a bársonyos reform, de az adócsökkentés megint elmaradt. Tisztelt Parlament! A felsorolást nem foly tatnám, mert azt hiszem, mindannyian átéltük ezeket a pillanatokat. A lényeg az, hogy az elmúlt 15 évben mindig elmondtuk, hogy adót kell csökkenteni. De ezen a ponton szeretném megkérni Dávid Ibolyát, ne jöjjön azzal, hogy ők mindig is mondták, hogy adót kellene csökkenteni, mert például tavaly decemberben az ellenzéki pártok közül egyedül az MDF szavazta meg a kisebbségi szocialista kormány adópolitikáját, márpedig az az adócsökkentés helyett éppen az adó emeléséről szólt. Azt hiszem, ebben az ügyben a Fi desznek sincs oka, hogy túlzott szemrehányást tegyen, például azért, mert a most elkészült Jövőkép című dolgozatukban joggal szidott száznapos programot ő is megszavazta. Egyébként a dolgozatot olvasva jó néhány okos, értelmes gondolatot lehet találni, pél dául az adórendszerről szóló rész éppen azt sürgeti, amit most a válságkezelő kormány javasol, a foglalkoztatásra rakódó terhek és a jövedelmi adók csökkentését, idézem, “ezzel párhuzamosan viszont a vagyoni és forgalmi típusú adók emelését”. Tisztelt fide szes Képviselőtársaim! Az önök gazdaságpolitikusai, közgazdászai által jegyzett programból idézek. Mégis sajnálom, hogy ebben az adócsökkentésről szóló fejezetben - Jövőkép, 101. és 104. oldal között - nincsen egyetlen konkrét szám. Egyetlen konkrét javasl at sincs. De itt legalább a vezérszónoki körben, illetve még azt megelőzően a bizottsági többségi álláspont kifejtésénél Tállai András részéről legalább elhangzott egy nagyon világos, nagyon egyenes, nagyon bátor fideszes mondat. (12.00) Arról szó lt, hogy ha az IMFhitelt nem vettük volna fel, és jött volna a csőd, már rég sor kerülhetett volna egy jó kis előrehozott választásra. Köszönöm, Tállai András (Derültség, taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) , végre kimondta azt, amit nagyon sok fideszes képviselő ön előtt csak kerülgetett, hogy önöknek tökmindegy, Magyarországgal mi történik, csak minél előbb kerüljenek hatalomba! Tállai úr, ez a “minél rosszabb, annál jobb” fideszes politikája. Hogyha ön azt mondja, hogy Oszkó Péter 150 százalék Veres, hogyha ön azt mondja, Bajnai 120 százalék Gyurcsány, akkor én azt mondom, hogy az ön által képviselt populista, demagóg gazdaságpolitika 100 százalék Torgyán József. (Derültség, taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) Arra a politikusra utalok, akivel önök hosszú ideig koalícióban voltak, és akivel szemben el tudták azt érni, hogy kétéves költségvetéssel kerüljék el a költségvetési vitát (Kontur Pál: Nem volt államcsőd, most van!) , utalva itt azokra a mondatokra, amelyekben önök költségvetési javaslatokat ké rnek számon a kormánytól. (Kontur Pál: Kóka, nem mi vagyunk hatalmon!) De hallok néhány olyan retorikai elemet a Fidesz szónoklataiban, amelyek kifejezetten ijesztőek. Kérem önöket, tisztelt Fidesz, fejezzék be a multiellenes retorikát! A külfölditőkeelle nes demagóg retorika azért veszélyes Magyarországnak, mert pontosan tudják, hogy ezek a multik Magyarországon munkahelyek százezreit teremtették. Önök pontosan tudják, hogy a Hankook, a Mercedes, az Audi, a Magyarországra települő gyógyszergyárak és a külö nféle szolgáltatóközpontok munkahelyek tízezreit hozták létre csak a legutóbbi három évben. Az önök polgármesterei, tisztelt fideszes képviselők, büszkén és boldogan állnak ki ezeknek a gyáraknak az avatásánál, és mondják el, hogy milyen mértékben fontos a tőkét idecsábítani Magyarországra. Ezzel szemben, amikor itt vannak a parlamentben, és azt vélelmezik, hogy a kamerákon keresztül önöket azok a választók látják, akik érzékenyek arra a demagógiára, amely szembeállítja a külföldi tőkét a tisztességes magya r kis- és középvállalkozásokkal (Babák Mihály: Mi nem adóztatjuk őket!) , akkor szembemennek azzal a gazdaságpolitikával, amit egyébként az önök közgazdászai is javasolnak.
