Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 21 (204. szám) - Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - TÁLLAI ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1608 Nem értem, hogy ha egy újabb adótörvénycsomag fog a parlament elé jönni, amely a 2010es változatot fogja tartalmazni, azt miért nem már a költségvetés fő számainak az ismereté ben szeretné miniszter úr beterjeszteni. Hiszen az adótörvények és a költségvetési törvények mégiscsak szorosan összefüggenek, hiszen azok a számok, amelyek az adótörvényben elfogadásra kerülnek, azok kell hogy a költségvetésben is visszajöjjenek. Netán ne m aze a hátsó szándék vagy gondolat, tisztelt miniszter úr, hogy esetleg nem lesz már ideje önnek vagy ennek a kormánynak ősszel egy új adótörvényt behozni a parlament elé? Esetleg van egy olyan elképzelés, hogy az adótörvényt 2010re elfogadja az Országg yűlés, aztán pedig új választások, előrehozott választások kiírására kerül sor? Mert egyébként mi indokolja azt, hogy a 2010re vonatkozó törvénycsomag új javaslatként még tavasszal idejöjjön az Országgyűlés elé? Nagyon megdöbbentett a miniszteri expozénak az a része, amelyben vagyonadót és nagyon komoly megszorításokat emleget a miniszter úr. Engedjék meg, hogy én is ezzel foglalkozzam, hiszen maga a miniszter sem azzal a törvényjavaslattal foglalkozott, ami a parlament és az Országgyűlés előtt van. (11.20 ) Az expozéjában arról beszélt, hogy neki úgy egyébként - most tegyük félre, ami előttünk van törvényjavaslat - milyen elképzelései vannak arra, hogy az adótörvényeket hogyan kellene változtatni. Hozzáteszem, hogy az általa elmondottak közül nagyonnagyon sok szimpatikus dolog is van, különösen ami az adóegyszerűsítésre, az adó csökkentésére való törekvést jelenti. Azt kell mondjam, a miniszter úr expozéja tovább növelte a bizonytalanságot és az én véleményem szerint sajnos a bizalmatlanságot is a kormány i rányában. Nem egy egységes, az új miniszter által, nevével fémjelzett elképzelés került a parlament elé, és ez véleményem szerint ebben a helyzetben nem szerencsés. Néhány olyan kérdésről beszélnék, hogy mi az, amit még Oszkó Péter hozzátett Veres János el képzeléséhez. Ugyanis véleményem szerint ha azt mondjuk, hogy Bajnai Gordon 120 százalék Gyurcsány, márpedig a válságkezelő program alapján ezt mondhatjuk, akkor azt kell hogy mondjuk, Oszkó Péter 150 százalék Veres János. (Zaj az MSZP soraiból.) Azért 150 százalék Veres János, mert Veres János az áfát 20 százalékról csak 23ra akarta emelni, Oszkó Péter pedig már 20ról 25re, és ez évente körülbelül mintegy 160180 milliárd forinttal többet fog az emberek zsebéből kivenni. Oszkó Péter már nem akarja eltör ölni a különadót, Veres János még el akarta törölni a különadót. Tehát véleményem szerint igaz az, és ez körülbelül 500 milliárd forinttal többet fog jelenteni majd az adózók számára, így vagy olyan formában, áremelés formában vagy adóelvonás formájában. O szkó Péter személye tehát a mai napon a parlamentben az adózóknak mintegy 500 milliárd forint többletet jelent, és nem tudom, hogy ezt hogyan sikerül majd megcáfolni. Néhány példát szeretnék bemutatni azzal kapcsolatban, hogy hogyan gondolkodnak más ország okban a válságkezelés tekintetében. Miért mondja a Fidesz azt, hogy a Bajnaikormánynak is rossz a válságkezelő programja? Engedjék meg, hogy én most nemzetközi példákat mondjak, soroljak fel, és azon keresztül bizonyítsam be, hogy azokban az országokban, amelyeket Molnár Albert említett, hogy milyen nagy a baj, még nagyobb, mint Magyarországon, ott milyen lépéseket tesznek a válságkezelésre. Például Lengyelországban. Lengyelországban is csökkentek a munkahelyek, azonban a kormány azt mondta, hogy a vállalk ozások tekintetében a munkabérek kifizetésére a kormány állja az 50 százalékot, a tulajdonosok pedig állják a másik 50 százalékot, és erre jelentős összegeket különítettek el. Lengyelországban 24 milliárd eurót szán a kormány a kisvállalkozások támogatásár a, valamint a megújuló energiaforrások fejlesztésére. Kérdezem én: Magyarországon konkrét törvényjavaslat, kormánydöntés, országgyűlési döntés vane, volte az elmúlt, most már lassan háromnegyed évben a válságkezelésre vonatkozóan, ami arról szólt, hogy k özvetlenül a kisvállalkozásokat kell megtámogatni? Nincsen. Éppen fordítva van. Magyarországon adóemelés van a kisvállalkozások számára, hiszen mindenki tudja, hogy a társasági adó 16 százalékról 19 százalékra való emelése és a kedvezmények megszüntetése v alójában
