Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 21 (204. szám) - Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - BALOGH JÓZSEF, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1601 gyakorlatilag veszélyeztetné a kitűzött célokat. Ez volt még néhány hónappal ezelőtt, most pedig azt halljuk, hogy a 25 százalékos áfakulcs kerül bevezetésre. Önkormányzati oldalról jelentős terhet fog jelenteni az általános forgalmi adó emelése a dologi kiadások és a fejlesztések, beruházások tekintetében. Nem kaptunk választ a tekintetben, hogy ez bármi lyen módon kompenzálásra kerüle, illetőleg az adótehercsökkentés a foglalkoztatás tekintetében ellensúlyozzae majd az általános forgalmi adó növekedését. Mindezekre tekintettel az önkormányzati bizottság nem tartotta általános vitára alkalmasnak a javas latot. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Balogh Józsefnek, a bizottság alelnökének, aki a kisebbségi véleményt fogja ismertetni velünk. BALOGH JÓZSEF , az önkormányzati és területfejlesztési bizot tság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen, elnök úr. Kapcsolódva a Bóka képviselőtársam által elmondottakhoz, tulajdonképpen patthelyzet alakult ki a 14:14es aránnyal, de tény, hogy a bizottság ennek megfelelően nem tudta támogatni az előt erjesztett javaslatot. A kormánypárti vélemények alapvetően helyeslik és támogatják az elképzelést, azzal együtt, hogy az adómódosítások iránya a fogyasztás korlátozására és a vállalkozások kedvezőbb helyzetbe hozására irányulnak, ha úgy tetszik, ezzel nép szerűtlen intézkedéseket is felvállalva az ország hosszabb távú gazdasági helyzetének javítása érdekében. Tehát nem a népszerűség, hanem a célszerűség és az ésszerűség volt ennek az alapvető vezérlő motívuma, amikor ezt kidolgozták. Vita volt a tekintetben , hogy ezek az intézkedések elkéstek, a kormány késlekedett. Erre a kormánypárti oldalról azt a választ tudtuk adni, hogy az egy évvel ezelőtt jelentkező pénzügyi válság méretei először még nem voltak tisztán láthatóak, ez azután magával hozta a reálgazdas ági válságot, amelynek a mérete szintén fokozatosan vált láthatóvá, nemcsak a magyar kormány előtt, hanem a világgazdaság nálunk komolyabb szereplői előtt is, ezért következett be, hogy a kormány több alkalommal tett válságot enyhítő intézkedéseket, amelye k, úgy tűnik, végül is nem voltak elegendőek. Elismertük azt is, hogy tudjuk, láttuk, tisztában vagyunk azzal, hogy az ellenzéki oldal már régebben javasolt olyan mértékű adócsökkentést, amelynek az elveit ebben az előterjesztésben a kormány végül is meg t udja jeleníteni. Ennek tehát az a lényege, hogy a vállalkozások terheit csökkenteni kell, illetve a munkavállalók esetében kedvezőbb helyzetet kell teremteni a személyi jövedelemadótáblázatnál, olyan értelemben, hogy a sáveltolást el kell végezni, és kise bb adóterhelést kell a bérből és fizetésből élők javára is biztosítani. Tény, hogy ezeket a felismeréseket alapvetően az a tény idézte elő, hogy számunkra a gazdasági versenyképességet, a versenytársakat a környező országok jelentik - Lengyelország, Szlová kia, Románia, Csehország - mind a tőkevonzás, mind a nemzetközi versenyképesség tekintetében, ezek az országok viszont az adóterhelés, a járulékterhelés tekintetében kedvezőbb képet mutatnak, kedvezőbb számokat tudnak felmutatni, tehát ha érdemben hosszabb távon a versenyképességet valóban javítani kívánjuk, akkor nagyjából ezen országok járulék- és adóterheihez kell a magyar adó- és járulékterheket is közelíteni. Ez az előterjesztésben mindenképpen felfedezhető, és jelentős mértékű járulék- és adócsökkenté st tartalmaz, ami versenyképesebbé teheti a magyar gazdaságot. Az ellenzéki oldalról kifogás tárgyát képezte, hogy ezek a javaslatok nem tűnnek elegendőnek. Erre az az ellenvélemény hangzott el, hogy itt egy komplex intézkedéscsomagról van szó, amelynek az adóátrendezéssel kapcsolatos javaslatcsomagja az egésznek egy részét képezi. Ez így, ezzel együtt, tehát a nyugdíjügyekkel, a szociális kiadásokkal kapcsolatban, az infrastruktúra és a gazdaság kedvezőbb helyzetbe hozására tett hitel, támogatási és pályá zati intézkedésekkel együtt valóban egy olyan komplex csomagot jelenthet, ami reményt adhat arra, hogy a gazdaság mérséklődésének folyamata rövidebb távon megállhat.
