Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 20 (203. szám) - Új bizottsági tagok megválasztása - Az általános válság következményeként az építőipart és a közvetlenül kapcsolódó ágazatokat sújtó recesszió kezelése érdekében szükséges intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP):
1571 ritka, mondhatnám úgy, hogy kegyelmi állapot van a parlamentben, mert a részt vevő, különböző világnézetű és egymással amúgy elég nagy harcban álló politikai pártok ebben a kérdésben elég szépen meg tudtak egyezni, és nagyj ából azonos helyen keresik a megoldást. Egyetlen rendkívül erőteljes kivétel van, ez pedig a Pénzügyminisztérium, ahol gyakorlatilag minden olyan kezdeményezést csírájában fojtottak el eddig is, és tartok tőle... - és ahogy utaltam rá, annak a törvényjavas latnak vagy módosítási javaslatnak a sorsa, ahol a teljesen elmebeteg adótörvény vagy adózási törvény kapcsán nem fizetik ki az alvállalkozóknak a jogos számlájukat sem, ha tartozásuk van. Kérdem, akkor mi a búbánatból fizessék ki a tartozásukat, ha egyébk ént azért tartják vissza a nekik járó, egyébként joggal járó pénzt, mert tartozásuk van. Ez egyszerűen egy ilyen, hogy is mondjam, vicclapba illő dolog. De amint mutatta itt a szavazás eredménye, valószínűleg az MSZPfrakció megkapta az ukázt, hogy márpedi g mivel ezt nem mi találtuk ki, ezt le kell szavazni, és teljesen értelmetlen, mondhatnám úgy, hogy eszetlen módon nem sikerült ezt a dolgot hatályon kívül helyezni, ami rendkívül nagy napi problémát, súlyos likviditási problémákat okoz az építőipari válla lkozásoknak. Most ugyan egyetlen SZDSZes képviselő sincs itt, de a múltkori vitában számomra kissé meglepő módon Kóka János úr, aki - mentségére szolgáljon - a gazdasági életből jött, ő érezvén ezt a problémát, meg is fogalmazta, hogy úgy tűnik, hogy a ko rmánynak kizárólag a költségvetés likviditása a fontos, a termelő szféra szereplőinek a likviditására nagy ívben tesz. Pedig hát a kormánynak, az országnak abból volna pénze, ha a reálszférában minél nagyobb lenne a gazdasági pezsgés, ami manapság finoman szólva nem az. Hasonló a helyzet, majdnem hogy kövezés fogadta, ilyen képletes kövezés ütéseit éreztem magamon, amikor fölvetettem, hogy ha már itt változásokról beszélünk, talán azt a másik agyment dolgot, amit fordított áfafizetésnek neveznek, azt is fel ül kellene vizsgálni, mert bizonyos szakmai körök szerint ez néhány tízezer kisvállalkozásnak fogja... (Babák Mihály Tállai Andrással konzultál.) Misikém, csöndesebben már! Néhány tízezer vállalkozásnak fogja betenni az ajtót, hogy ebbe a fordított áfába b elekényszerítették. De azon kívül, hogy közölték, hogy szó sem lehet róla, érdemi ellenérv nem volt. Ehhez még csak annyit, hogy kis színes legyen a dolog végén, hogy nekem úgy tűnik azért egy kicsit, már elnézést a másik oldalon ülő uraktól, hogy ez az eg ész változási hajlama a kormánynak, amiből én még semmit nem láttam, állítólag valahol már valamit lehetett látni... - a kérdésem kézenfekvő, mikor lehet ezt már megtekinteni, hogy milyen javaslataik vannak. Eddig úgy tűnt, hogy olyan Mária Terézia előtti magyar nemesi fölkiáltással megy ez a dolog, hogy életünket és vérünket - mondja a kormány , de zabot nem adunk. Tehát ami pénzügyileg egy kicsit segítene akár csak rendeleteken és törvényeken, adótörvényeken és egyéb törvényeken át a vállalkozásokon, ott az aktivitás, a lelkesedés és az elkötelezettség nem annyira tűnik ki. Tehát jó lenne, ha az elkövetkezendő bizottságok nem a klasszikus elv szerint működnének, amely szerint a teve az a ló, amelyet egy bizottság tervezett. Tehát tényleg, ha az építőipart lónak tekintjük, akkor igásló (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , valóban igásló, de akkor az igáslónak zabot is adjunk, és hagyjuk, hogy kifejtse áldásos hatását, amire nagy szüksége volna az országnak. Köszönöm szépen a figyelm üket. ELNÖK (Harrach Péter) : Két percre kért szót Latorcai János képviselő úr. (19.40) DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Csak a pontosítás érdekében szeretném a rádióhallgatók számá ra egyértelművé tenni, hogy nem új keletű ez a téma, hisz a gazdasági bizottság már mintegy másfél évvel ezelőtt szintén konszenzusos alapon kezdett
