Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 17 (189. szám) - Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - LENGYEL ZOLTÁN, az MDF képviselőcsoportja részéről:
158 Az MDF képviselőcsoportja jelezte, hogy a frakció álláspontját két vezérszónok ismerteti, azonban közülük most csak Lengyel Zoltán képviselő úr osztja meg velünk a gondolatait, később maj d Karsai Péter is megteszi ezt. Nos, képviselő úr, öné a szó. LENGYEL ZOLTÁN , az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A salátatörvényt áttanulmányoztam, és a lehetőségekhez mérten azokkal a szervezet ekkel is egyeztettem, amelyeket a törvény hatása érint. Úgy gondolom, hogy akkor, amikor egy ilyen törvénymódosításra sor kerül, akkor nemcsak a jogalkotó véleményére vagyunk kíváncsiak, hanem azoknak a véleményére is kíváncsinak kell lennünk, akikre ez a törvény a megalkotást követően vonatkozni fog. (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A salátatörvény valóban 15 törvényt módosít, amit a mai napon kezdtünk el tárgyalni, de azt mindenféleképpen le kell szögezni, hogy ennek a salátatörvénynek a parlament elé hozására azért volt szükség, mert egyrészt alkotmánybírósági, másrészt pedig európai uniós aggályokat vetett fel a szabályozás módja. Mint ahogyan az előttem szóló fideszes képviselő is elmondta, Magyarország ellen kötel ezettségszegési eljárást indított az Európai Unió, amelynek a kiküszöbölését szolgálja az előttünk fekvő anyag. Nos, alaposan áttanulmányozva az egyes paragrafusokat, egy kicsit vegyes képet látunk. Egyrészről törvényi szabályozásba kerülnek olyan dolgok, amelyeknek mind az Alkotmánybíróság, mind pedig az Európai Unió, mind pedig egyébként az érintettek szerint ott van a helye. Megnyugtató, hogy az állattenyésztésről szóló törvény bizonyos passzusai is törvényi szabályozás elé kerülnek. Itt engedjé k meg, hogy külön kitérjek a vágóhídi minősítő helyekre vonatkozó pontra. A szakma egyértelmű álláspontja az - ez mind az állattenyésztőkre, mind pedig a vágóhidakra vonatkozik , hogy a helyben történő felhasználás esetén az elkövetkezendőkben mindenképpe n szükség lesz a vágásszám emelésére. A szakmai érintettek véleménye szerint meg kell emelni a minősítés nélkül vágható számot legalább tízre ahhoz, hogy a kisvágóhidak számára a működtetés rentábilis legyen, illetve elérhetővé váljon azok számára, akik he lyben felhasználásra szeretnének állatot vágni. Úgy gondolom, hogy akkor, amikor az Országgyűlésben patrióta gazdaságról beszélünk, ezeket az intézkedéseket mindenféleképpen meg kell hoznunk annak érdekében, hogy helyben tudják a helyi élelmiszert megterme lni, és helyben tudják elfogyasztani, mindenféle élelmiszerláncolatot kikerülve. Megdöbbentőnek tartom egyébként, hogy akkor, amikor az élelmiszerbiztonságot is érintő mezőgazdasági törvények tárgyalásáról beszélünk, ilyen kevesen ülünk itt a parlamentben . Akkor, amikor az élelmiszerbiztonság fonákságai vagy akár a fogyasztóvédelem fonákságai kerülnek az Országgyűlés elé, igen sokan hallatják a hangjukat, és politikai lózungokat zengenek, ahelyett, hogy az élelmiszerbiztonság szabályozását az agrártárgyú törvényeknél segítenék elő, annak érdekében, hogy minél több hazai fogyasztó minél több Magyarországon előállított élelmiszert tudjon fogyasztani, és lehetőség szerint ezek az élelmiszerek egészségesebbek, megbízhatóbbak legyenek, mint amit bizonytalan er edetű helyről, akár az uniós piacon belülről is a boltok polcaira kihelyeznek, illetve ami a családok asztalára kerül. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy a rendeletalkotás folyamatában külön kiemelésre kerül a védett őshonos fajták genetikai fenntartásának rendjéről szóló szabályozás, ugyanis amióta a gazdasági környezet adta lehetőségek beszűkültek - és sajnos tovább szűkülnek , félő, hogy ezek a genetikai állományok sérülnek, illetve elvesznek, és mindenképpen fontos ezzel a kérdéskörrel kiemelten foglalk ozni. (13.00)
