Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 17 (189. szám) - Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - JAKAB ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
127 az erdőgazdálko dó erdőgazdálkodási tevékenysége szakszerűségének biztosítása érdekében jogosult erdészeti személyzetet köteles alkalmazni, kivéve, ha az erdőgazdálkodó szerepel a jogosult erdészeti szakszemélyzeti névjegyzékben. Ez azt jelenti, hogy minden erdőtulajdonos nak alkalmaznia kell egy arra jogosult erdészeti szakembert, vagy egy olyan társasággal kell megállapodnia, ahol megbizonyosodott arról, hogy arra jogosult erdészeti szakembert alkalmaznak a szerződés teljes fennállása alatt. Ehhez kapcsolódik, hogy jólleh et a törvénytervezet a tradíciókra is alapul, az elmúlt közel húsz évben kialakult erdőgazdálkodói struktúrát, szervezeti formákat, mint a közös megbízott vagy az erdőbirtokossági társulat, meg sem említ a tervezet, sőt átmenetet sem mutat, hogy hogyan leh et vagy kell szerkezetet váltani és áttérni a jogosult erdészeti szakszemélyzet alkalmazására, mi az elvárás, mi a kívánatos. Megint létrejön egy új és egy régi struktúra, amelyet közvetett szabályozókkal fognak átalakítani, megszüntetni vagy feszültséget okozva fenntartani. Ezt a speciális szakmai törvényt a végrehajtási rendelet ismerete nélkül tárgyalni álláspontunk szerint kockázatos. A törvénytervezet igen nagyvonalúan kezeli az erdőfelújítási biztosíték nyújtásának szükségességét. Álláspontunk szerint az erdőfelújítási biztosíték garanciát ad a tulajdonosoknak. Nem egy alkalommal fordult elő az előző időszakokban, hogy megfelelő garancia nélkül az erdőgazdálkodó, amikor már az erdőt levágta, azt követően csődöt jelentett, és az erdőfelújításra semmilye n garancia nem volt. Az állami erdőtulajdon több ponton is megjelenik a tervezetben, azonban az állami erdőgazdaságok említésre sem kerülnek - no nem név és darabszámra gondolunk itt , jóllehet az erdőterület tartós állami tulajdonban tartása mellett a má sik sarkalatos pont az erdőgazdaságok tulajdonviszonya lehet, ami az állami vagyonról szóló törvényben megjelenik, tehát az erdőtörvényben való megjelenítés további biztosítékot és egyértelműsítést jelentene. A törvénytervezet azt sugallja, hogy liberalizá lni kell az állami erdőterületek ügyét. Míg a vagyontörvény kimondja, hogy az erdészeti zártkörű részvénytársaságoknak tartós állami tulajdonban kell maradniuk, addig sem a vagyontörvény, sem az erdőtörvény nem rendelkezik az állami tulajdonú erdőterületek kezelésének kérdéséről. Indokoltnak tartjuk, hogy a törvénytervezet rendelkezzen az állami erdőterületek használhatóságáról oly módon, hogy az állami erdőterületet csak százszázalékos állami tulajdonban lévő erdőgazdaság vagy önkormányzat, illetve annak s zázszázalékos tulajdonában lévő gazdasági társaság kezelhesse. (10.20) A közvetlenül vagy közvetve állami forrásból épített vagy felújított vadászházak, vadászkastélyok és hozzájuk tartozó létesítmények, utak piaci értéken számolva is jelentő s vagyontömegeket jelentenek, amelyek ma az erdőkhöz tartoznak. Ezeknek nagy része sem az erdőgazdaságoknál, sem a vagyonkezelőnél értékükön nincs nyilvántartva, legtöbbször még önálló helyrajzi számon sincs feltüntetve, illetve esetenként előfordul, hogy sehol sem szerepel. Ezen ingatlanok nyilvántartásbavételi kötelezettségét és állami tulajdonban tartási kötelezettségét ezen törvénytervezetben kell előírni. Az erdőhöz szorosan kapcsolódó vagyonelemek megóvásának jelenleg ez az egyetlen megoldása álláspo ntunk szerint. Egyes esetekben az erdészeti hatósági feladatok tekintetében végtelenül részletes, míg más területeken, például az állami erdőkre vonatkozó szabályok tekintetében nagyon felületes a tervezet. Nem sikerült álláspontunk szerint szétválasztani a gazdálkodás szabályozását és a hatósági feladatok szabályozását teljeskörűen. A célokkal ellentétben nem vállalták fel azt a döntést, hogy az erdészeti hatóság évek óta adott erőforrásait, illetve kapacitásainak várható változásait következetesen figyele mbe véve határozzák meg a hatóságra kirótt feladatokat, hanem ismét egy szakmai alapú, de túlszabályozott rendszert kívánnak továbbvinni, amelynek fenntartásához, ellátásához nincs meg a megfelelő méretű, létszámú, erőforrású hatósági szervezet. Ezen a ter ületen további változtatásokra van szükség a tervezetben, amelyet nyilván a módosító indítványokkal kívánunk majd pótolni.
