Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 16 (188. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök:
13 társadalompolitika alappilléreit, alapmechanizmusait meghatározó, átfogó és mély beavatkozásokat javaslunk elindítani. (13.30) A rendszerváltozást követő évek után Magyaro rszágon két alkalommal indult neki kormány átfogó programmal az ország megújításának: a ’90es évek közepén - sokan emlékeznek arra az időszakra, döntően 1995től ’9798ig tartott , majd 2006tól 2008ig. (Almássy Kornél nevet.) Ez a harmadik nagy reform program a rendszerváltozás után, amelyet javaslunk elindítani, amire az országnak szüksége van, aminek során ugyanakkor érdemes végiggondolni az előző programok tanulságait, érdemes elemezni, az elemzésből pedig megérteni, hogy mi az, amit másképp kell csi nálni, mint ahogy akár mi magunk csináltuk korábban, akár elődeink csinálták. Hol kell beavatkozni? Azt javasoljuk, hogy öt területen kezdeményezzünk átfogó átalakításokat: az adórendszerben, a szociális rendszerben, a nyugdíjrendszerben, a gazdaságpolitik a támogatáspolitikájában, szektorpolitikájában, ötödrészt a politikai képviseleti és igazgatási rendszerben. Hát menjünk sorba! Ami az adórendszert illeti, mielőtt a számokat mondanám, először is azt hadd mondjam el, hogy mi a cél, mi a szándék - a számok majd ebből következnek. A szándék egyszerű. A szándék az, hogy jobban megérje dolgozni, jobban megérje munkából keresethez jutni, mint a korábbiakban; adjunk engedményt és kedvezményt ahhoz, hogy valaki munkajövedelemre építse fel boldogulását; ösztönözzük , hogy ha valakinek van munkája, az még többet keressen, és akarjon még többet keresni, ezt ne büntessük még nagyobb adókkal; csökkentsük az ösztönzést, hogy valaki a munka világából a segélyek és támogatások világába lépjen át, illetve ellenösztönözzük, h ogy valaki ebben a világban próbáljon meg boldogulást találni; keressük annak a lehetőségét, hogy aki pedig odakerült, az inkább akarjon visszafelé jönni a munka világába. Ez nyilván azt jelenti, hogy annak az útját keressük, hogy a munkajövedelemre, a mun kabérre rakódó adókat kell csökkenteni, és más adókat, hogy pótoljuk a kieső bevételeket, ezzel arányosan növelni kell. Csak az adórendszer átalakítása önmagában egyébként nem vezetne eredményre. Az adócsökkentés önmagában nem csodaszer. Ahhoz, ha az adóre ndszerbe be akarunk avatkozni, és azt akarjuk, hogy sikeres legyen, hozzá kell még tenni egy sor más átalakítást is, ráadásul. Azzal nem kecsegtethetem Magyarországot, hogy kérem szépen, olyan helyzetben vagyunk, hogy nagyvonalúan le lehet mondani adóbevét elekről. Nem mondanék igazat. Akkor még kevésbé tudnánk azokat a kiadásokat finanszírozni, amelyeket kell. Ma nem az a helyzet, hogy lemondhat az állam nagy adóbevételekről, hiszen ma is az a gondunkbajunk, hogy kevesebb a bevételünk; mint ahogyan mondtam , idén legalább 200 milliárd forinttal, mint amire számítottunk. Ha itt azt ígérem önöknek, hogy általában lemondunk az adóbevételekről, akkor becsapnám önöket. Az adóreform nem általános adócsökkentés, hanem bizonyos adónemekben érdemi adócsökkentés, másh ol pedig ugyanennyivel az adóalapok és adókulcsok növelése és emelése. Az az adójavaslat, amelyet teszünk, 2009ben az adózók összességében és a költségvetésben semleges. Nagyjából ugyanannyival csökkennek az adók, mint amennyivel növekednek. 2010ben és ’ 11ben egypár tízmilliárd forinttal az adózóknak jobb. A költségvetés adóegyenlege 2010ben és ’11ben negatív lesz a mostanihoz képest. A költségvetés mond le nem jelentős, pár tízmilliárd forintos adóbevételről ’10ben és ’11ben. De közelebb járunk a va lósághoz, ha azt mondjuk, hogy ez itt alapvetően egy egyensúlyi adópálya, semleges adópálya, olyan, amelyben összességében, a pluszok és a mínuszok oldalán 800900 milliárd forintot mozgatunk meg itt is és ott is. Nézzük az egyes adónemeket! Azt javasoljuk , hogy a személyi jövedelemadó alsó kulcsának alkalmazását a mai 1,7 millió forintról, ahonnan már ezzel kell adózni, emeljük 3 millió forintra. Ily módon az adózók 8587 százaléka ezzel az alacsonyabb kulccsal fog adózni. Mi ez az alacsonyabb kulcs? Azt j avasoljuk, hogy ez az alacsonyabb kulcs 19 százalék legyen a mostani 18 százalék helyett, de gyorsan tegyük hozzá: úgy alakítsuk át az adójóváírás rendszerét, hogy ennek következtében azok, akik eddig 18 százalékos kulccsal fizettek 1,7 millió forintig, ők se járjanak
