Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 24 (199. szám) - Bejelentés az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság 18/2006-2010. számú eseti jellegű állásfoglalásáról - Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz):
1167 a törvényben, függetlenül attól, hogy milyen mértékben fog változni vagy v áltozike egyáltalán a Natura 2000es besorolású területek mértéke és elhelyezkedése az országban. (10.50) Amit nagyon fontosnak tartunk leszögezni, és a módosító indítványt is ezért nyújtottuk be: úgy ítéljük meg, hogy ez az együttes hármas szerep, a társ adalmi, környezeti és gazdasági szerep az állami tulajdonban lévő erdők esetén, kiváltképpen a természetvédelmi oltalom alatt állóknál, a Natura 2000es besorolásúnál, a természetes erdőknél, természetszerű erdőknél és a származékerdőknél csakis abban az e setben biztosítható, ha továbbra is állami tulajdonban marad, tehát forgalomképtelen állami tulajdonban marad. Nem értünk egyet azzal, hogy korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe kerüljenek ezek átcsoportosításra, és a későbbiek során haszonbérbe is leh essen adni ezeket az erdőket. Természetesen más egyéb erdőknél, ahol a gazdálkodási szempont van az élen, azt mondjuk, hogy jó, teremtődjék meg ennek a lehetősége. De mi az erdőkről is úgy gondolkodunk, mint a vízről, a vízbázisainkról: azok közösségi erőf orrásunk részét képezik, ezért ez a hármas funkció csak akkor biztosítható, ha továbbra is közösségi tulajdonban maradnak ezek az erdők. Ezen túlmenően fontosnak tartjuk azt, és a módosító indítványaink is erre irányultak, hogy ha az erdő rendeltetése mene t közben változik - változhat, erdő is fejlődik, alakul, egy élő szervezet , csak abban az esetben lehessen védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000es besorolású erdőterületen megváltoztatni a rendeltetést, hogyha az eljárásba a természetvéd elmi hatóság is bevonásra kerül, és a természetvédelmi hatóság is hozzájárul. Ez egy olyan minimális garancia, tisztelt képviselőtársaim, amelyet elvárnánk, amely, azt gondolom, hogy teljesíthető azon méltányos hozzáállás keretében, amelyet egyébként tanús ítunk a törvénytervezet vitája során. Ugyanezen megfontolásból a 63. ajánlási pont esetében is ajánljuk tisztelettel mindannyiunk közös figyelmébe, hogy a tulajdonosnak Natura 2000es területen lévő erdőkre vonatkozó üzemmód esetében alapvetően figyelembe kell vennie azt, hogy az adott élőhelynek kedvező faunát meg lehessen tartani a természetvédelmi helyzetnek megfelelően. Nem nagy kérések ezek, meglehetősen korlátozottak, a vita során mi magunk is átgondoltuk azt, hogy milyen mértékben és milyen erdőtípus okra lehet kiterjeszteni a védelmi funkció elsődlegességét. Azt gondolom, hogy ezen javaslatok által nem korlátozzuk a gazdasági haszonszerzés lehetőségét irreálisan, nem helyezzük irreális mértékben előtérbe a közösségi érdekek érvényesülését. Még egyszer és befejezésképpen: szabályozásra szükség van, még akkor is, ha az erdészekben megbízunk, mert megbízunk a közúti közlekedésben is egymásban, a kerékpáros az autósban, autós a gyalogosban, de hogyha nincsenek világos szabályok, akkor bizony a későbbiekben nagyon sok félreértés keveredhet belőle. Teszem hozzá, hogy még így is, szabályok megléte esetén is sokszor jogi orvoslatra van szükség. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Szintén hatperces időkeretben megadom a szót Tasó László képviselő úrnak, Fidesz. TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék még érvelni Jakab képviselő úr és Czerván képviselő úr után a 18. ponttal kapcsolatosan, ugyanis nem tudom elfogadni azt, hogy nem támogatják az önkormányzatok tulajdonszer zésének lehetőségét. Azért is állok ki markánsan a dolog mellett, mert emlékezzünk vissza, tegnap fogadta el a parlament az ÁPV Rt. és jogelődei jelentését, amely arról szólt, hogy 1990től 2007ig milyen formában és milyen módon történt meg az állami vagy on privatizációja. A vitában elmondtam, és újra elő kell hoznom néhány gondolatot belőle, amely arról szól, hogy összességében az önkormányzati szférának a magyar állam vagyonából 5 százalékos mértéket adtak át, tehát mindössze az önkormányzatok számára 5 százalék állami vagyon érkezett át 1990től
