Országgyűlési napló - 2009. évi téli rendkívüli ülésszak
2009. január 29 (187. szám) - Czomba Sándor (Fidesz) - a szociális és munkaügyi miniszterhez - “Van-e stratégiájuk a foglalkoztatási válság kezelésére?” címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - SZŰCS ERIKA szociális és munkaügyi miniszter:
67 600 embert, zömében asszonyokat foglalkoztat. Ha a termelés megáll, egy amúgy is kilátástalan helyzetben lévő térség a szociális katasztrófa szélére sodródik. Tisztelt Miniszter Asszony! A helyzet megoldásér t kiált. Minden tétlenül töltött időért, rossz döntésért magyar családok ezrei naponta súlyos árat fizetnek. Kérdésem tehát ezek után: milyen konkrét intézkedésekkel kívánják segíteni a nehéz helyzetbe jutott munkáltatókat? Ön szerint jól mértéke fel a vá rható igényeket, elegendő forrást szántake a munkahelyek megőrzésére? Várom válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Az interpellációra Szűcs Erika miniszter asszony válaszol. SZŰCS ERIKA szociális és munkaügyi miniszter : Kösz önöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Tárcánk az elmúlt év ősze óta folyamatosan újabb és újabb intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy a gazdasági válság munkaerőpiaci hatásaira megfelelő válaszokat tudjon adni. Több vizsgá latot kezdeményeztünk, hazai interjús vizsgálatot a vállalkozásoknál, hogy megismerjük a saját prognózisukat a munkaügyi helyzetre. Kialakítottunk egy olyan információs rendszert, amely nemcsak a regisztrált álláskeresők utólagos nyomon követését, hanem kü lönböző prognózisok előzetes megismerését, illetve a csoportos létszámleépítések, szándékok előzetes megismerését is célozza. Kialakítottunk egy szakmai együttműködést, egy nagyon jó és folyamatos szakmai együttműködést az NFGM szakembereivel. Minden egyes intézkedésünknek az a célja, hogy óvjuk a foglalkoztatást, a munkahelyeket, illetve ha elkerülhetetlen a munkahely megszűnése, akkor segítsük az embereket új foglalkozási lehetőség megtalálásában. A kezelés alapelveit is rögzítettük. Mindenekelőtt az a vé leményünk, hogy a munkaerőpiaci eszközökkel és az aktivitás megőrzésével kell a válságot kezelni. Szeretném jelezni, vannak olyan gazdasági szakemberek, akik azt tanácsolták, és ma is azt az álláspontot képviselik, hogy ezzel szemben a passzív munkaerőpi aci eszközöknek a bővítésével kellene ebben az ügyben lépnünk. (14.10) Mi mégis azt mondjuk, hogy a vállalkozásoknak kívánunk segíteni a megmaradásban és a munkahely elvesztésével érintett embereknek új foglalkozási lehetőség megtalálásában. A második alap elv az, hogy azoknak kívánunk segítséget nyújtani, akik maguk is mozgósítják a cég erőforrásait, legyen az a tulajdonos erőforrása vagy a munkavállalók körében mozgósítható erőforrás. A harmadik alapelv, hogy ebben a nagyon változékony helyzetben alapvetőe n együttműködési vagy támogatási keret kialakításán dolgozunk, s a konkrét támogatás nagyságrendjéről szakaszosan, időről időre kell döntenünk. Az ön által is említett foglalkoztató sok százmillió forintos igénye a támogatásra azért volt meglepő, mert nem látszott rajta az, hogy ha azt megadnánk, akkor egyszer s mindenkorra megoldanánk a helyzetét. Egy hónapra oldanánk meg a helyzetét. Tehát azt gondolom, hogy a források hatékony, értelmes felhasználása azt igényli, hogy folyamatosan, időről időre egyeztess ünk az érintettekkel, hogy milyen eredményeket értünk el, és mi van még hátra. Különböző pénzügyi eszközöket bocsát rendelkezésre a válságkezelésre a gazdasági tárca. A mi területünk elsősorban a munkahelymegőrzés, a munkahelyteremtés és a foglalkoztatható ság javítása. A múlt év végén hazai forrásokat különítettünk el erre, illetve a tárca kezelésében lévő uniós forrásokat átcsoportosítottuk. Hazai forrásokból a Munkaerőpiaci Alap múlt év végi többleteinek a megőrzésével 6 milliárd forintot tudtunk erre a célra biztosítani, illetve a decentralizált foglalkoztatási alap 10 milliárdos keretét központilag kezeljük, de a regionális munkaügyi központok jelentkeznek be ennek a forrásnak a felhasználására, a térségük alapvető foglalkoztatási problémáinak megoldásá ra.
