Országgyűlési napló - 2009. évi téli rendkívüli ülésszak
2009. január 29 (187. szám) - Török Zsolt (MSZP) - a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterhez - “Hogyan kezeltük a gázkrízist Európa közepén?” címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. MOLNÁR CSABA közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter:
58 gázkrízis idején, akkor mozgalmak indultak internetes portálokon, közösségekben, hogy hogyan lehet spórolni, hogyan lehet kevesebb gázt felhasználni. Összességében nemcsak a lakosságot, a termelést, a magyar nemzeti össztermék előállítását i s érintette ez az időszak, amelyet gázkrízisként lehet jellemezni. Kérdezem a tisztelt miniszter urat: nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe véve hogyan alakult Magyarország megítélése az elmúlt hetekben, hónapokban? Kérdezem miniszter urat: hogyan keze ltük a gázkrízist? És kérdezem a miniszter urat: milyen volt a fogadtatása a szomszédos államokban annak a gesztusnak (Szórványos taps.) , amelyet Magyarország, a magyar kormány tett, amikor szomszédos országokban élő magyar honfitársaink is meleghez juthat tak annak révén, hogy gázkészleteinkből részükre is biztosítottunk bizonyos mennyiséget? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Molnár Csaba miniszter úrnak. DR. MOLNÁR CSABA közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ahogy a képviselő úr is mondja, január első heteiben súlyos ellátási, gázellátási krízishelyzet alakult ki, ami fél Európát érintette, és ami - mi vel Magyarország rendkívüli módon kitett a gázimportnak, az Oroszország felől való gázszállításoknak - akár súlyosan is érinthette volna Magyarországot. Hál’ istennek ez nem következett be, hiszen Magyarország erre a krízisre - ahogy képviselő úr is utalt rá - nagyon jól felkészült. Felkészültünk egyrészt azért, mert az elmúlt években a középkeleteurópai régióban páratlan méretű tárolókapacitások jöttek létre Magyarországon, akár a kereskedelmi tárolókat, akár a stratégiai biztonsági tárolókat nézzük. És felkészült Magyarország azért is, mert egy esetleges krízishelyzetre kész intézkedési tervekkel, minden egyes helyzetre különböző intézkedési tervekkel készültünk. Köszönhetően tehát annak, hogy Magyarország felkészült, köszönhetően annak, hogy a szakember ek éjjelnappal áldozatos munkát folytattak a gáztározóknál, a gázszállítóknál vagy a gázimportőr cégeknél, és köszönhetően annak, amit a képviselő úr is mondott, hogy a magyar családok és vállalatok felelős módon önkorlátozást vezettek be, felelős módon v iselkedtek, ezeknek köszönhetően Magyarországon a középkeleteurópai régióban a legkisebb kár keletkezett, mondhatjuk úgy is, hogy Magyarország volt a legsikeresebb ország a régióban a gázkrízis kezelésében. Legsikeresebb, hiszen jelentős ipari korlátozás ra Magyarországon nem került sor. A háromhetes krízis alatt mindösszesen egyetlenegy napig kellett a második kategória szerinti korlátozást bevezetni, ami az ipari üzemeket is érinti. Csak összehasonlításképp mondom: északi szomszédunknál, Szlovákiában töb b mint ezer gyárat kellett több mint egy hétre bezárni, és ezzel párhuzamosan még az energiaellátással, a villamosenergiaellátással kapcsolatban is súlyos gondok voltak náluk. Sikeres volt azért is Magyarország, mert lakosságiintézményi korlátozásra egyá ltalán nem került sor. Ennek a veszélye sem állt fenn egyetlenegy pillanatig. Megint engedje meg, hogy összehasonlításként elmondjam, hogy például Bulgáriában, Szerbiában vagy BoszniaHercegovinában hidegek voltak a radiátorok, napokon keresztül nem volt m eleg a lakásokban. Sikeres volt Magyarország azért is, mert a biztonsági készlethez nem kellett hozzányúlni. Úgy tudtuk kezelni ezt a válságot, hogy a stratégiai készlet csak háttérbiztonságot nyújtott nekünk, de a gyakorlatban a felhasználására nem került sor. Sikeres volt Magyarország a diplomáciában is, hiszen az Európai Unió kezdeti, tartózkodó magatartását, ami arról szólt volna, hogy nem akar az Unió közösen beavatkozni ebbe a vitába, magyar kezdeményezésre változtatta meg az Európai Unió. Magyarorszá g volt, aki az első ilyen
