Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 7 (162. szám) - „Magyarország megújításának lehetséges irányairól” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - FONT SÁNDOR (Fidesz):
976 bérlők javára megváltoztatták. Ez még a Medgyessyprogram száz napjában volt. És ezt a logikát vitték végig. Aztán 2004ben pedi g azt a logikát, hogy azt hitték, még mindig Moszkva hűbéresei vagyunk, csak most Brüsszelhez kell ugyanolyan hűbéresnek lenni, és azt hitték, hogy az a multinacionális nagyáruházláncrendszer fogja majd Magyarország élelmiszerellátását megoldani, amelyet önök gőzerővel beengedtek ide, és egyetlenegy élelmiszerbiztonsági akadályt sem gördítettek ezen áruházláncok élelmiszerei elé. Mi lett ennek a következménye? Az, hogy jött a 2005ös, a 2006os és az azóta tartó botrány. Elfogadom, hogy a mai problémákró l is jó lenne beszélni, de mi már felvillantottunk egyet, és ebben egyet kell értsek Szanyi Tiborral, miközben tudom, hogy a pénzügyminiszterek éppen ma tanácskoznak az Európai Unió összehívására arról, hogy hogyan mentsék meg a kisbefektetőket, hogyan ne veszítsék el a félretett vagyonukat nagyon sokan az Európai Unió lakosai közül. Tehát egy éles helyzet van. Ez a zsurnalisztikai mű ilyen kérdésekre természetesen nem ad, de nem is adhat választ. Önök persze megvádoltak bennünket azzal, hogy mi e probléma gerjesztésének a hívei vagyunk. Nem! Arról van szó, hogy valaki tude adekvát választ adni egy felmerült kérdésre vagy nem. Mi megpróbáltuk bebizonyítani a több mint hatórás vita során, hogy önök és a Gyurcsánykormány - ez a kisebbségi kormány - már bizto s, hogy nem fog tudni érdemi választ adni erre, csak a bajt fogja még tetézni. Ezt tette az elmúlt hat évben is, az elődjével egyetemben. Mint említettem, térjünk vissza kiindulópontként 2004hez. Mi is történt akkor? Szétszervezik az élelmiszerbiztonsági szervezeteket, elfelejtik, hogy többé az élelmiszer akadály nélkül jöhet át az országon, ennek következményeként eljutunk ma - hova is? - a kéknyelvbetegséghez. Államtitkár úr, ez hogy is került be az országba az igen híres, nagyon jól működő MgSzH alá s zervezett állatorvosi szakhatóság mellett? Hogy jöhetett ez be, amikor mindennap azt ígérték, hogy ennél jobb rendszert a világ nem tud elképzelni, majd minket fognak utánozni abba a nagy konglomerátumba belegyömöszölve a biztonsági szervezeteket, amelyeke t önök MgSzHnak hívnak, és egymástól húzkodják el a pénzt, mert pénzt elfelejtettek nekik adni. Bezáratták az összes élelmiszerbiztonsági laborunkat, majd kiszervezték egy multinacionális tőkés csoportnak, és mi, gazdálkodók most ehhez a tőkés csoporthoz járunk a különféle vizsgálatainkat elvégeztetni. Ezek mind állami laborok, állami intézmények voltak. S aztán eljutunk a mai napig, a - hogy egy konkrétumot mondjak - melaminbotrányig. Tessék mondani: hogy kerülhettek be ezek a nemkívánatos adalékanyaggal ellátott élelmiszerek Magyarországra a nagyon híres és jól működő élelmiszerbiztonsági szervezet mellett? Úgy kerülhettek be, hogy önök globalizálták az élelmiszerpiacot. Azt mondták, hogy nem kell magyar élelmiszertermelés, ezért az úgynevezett HACCPr e hivatkozva tönkretették a kis- és középerősségű magyar élelmiszerfeldolgozó szervezeteket, és azt mondták, hogy majd hozhatják ezer meg több ezer kilométerről ide Magyarországra az élelmiszert azok, akik éppen akarják. Hozhatják iszonyú nagy energiakölt séggel, rengeteg Eanyaggal, élelmiszerszínezékkel és adalékanyaggal, mert ezek az élelmiszerek nem egykét nap alatt fognak odajutni a fogyasztóhoz, hanem több héten, esetleg hónapon keresztül. Ezért aztán bekerülnek olyan nemkívánatos anyagok ezekbe az élelmiszernek álcázott szemetekbe, amelyek az ember szervezetében nagyon káros eredményeket tudnak kifejteni. Nos, ezen jelenségek közepette nézzük meg, hogy egyáltalán mi a válasza a Fidesznek erre az iparszerű globalista élelmiszertermelésre, amelynek ö nök megadják az alapot a téeszalapú tőkés társasági rendszerek létrehozásával. Tudjuk, hogy Európában ilyen nincs - a legfejlettebb francia, olasz és német mezőgazdaságú országokat mondtam , ott 30 hektár alatt van az átlagbirtokméret. Ha egész Európát né zem, akkor 12 hektár az átlagos birtokméret. Önök pedig gőzerővel azt mondják, hogy csak 500, 5 ezer, 10 ezer hektáros rendszerekben lehet termelni. Erre a válaszunk az, hogy ez nem igaz, ez hazugság, mert rajtunk kívül senki ilyen modellt nem épített fel. Mi azt mondjuk, nézzük meg, hogy mi a mezőgazdaság társadalmi szerepe, mert ez a legfontosabb kérdés. Ha ebben egyetértünk, utána már csak törvényalkotási kérdésről van szó. A
