Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 6 (161. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - MÉCS IMRE (MSZP):
834 ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, államtitkár úr. Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett Mécs Imre képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt rész éről: “Ötven éve végezték ki Kovács Józsefet, a Szegedi Forradalmi Bizottság egyik vezetőjét” címmel. Megadom a szót 5 percben. MÉCS IMRE (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Rettenetes egybeesése a dolgoknak és a kegyetlenségnek, hogy éppen október 6án, a magyars ág nagy gyászünnepén végezték ki 50 évvel ezelőtt a 32 éves fiatalembert, aki a Kovátscsaládból jött; apai nagyapja, Kováts József nyolcvan holdon gazdálkodott, de tönkrement, és fuvarosként tartotta el családját 1923ban bekövetkezett haláláig. Fiát és k ét lányát taníttatta, a nagymama szívós gondoskodásával, aki 1945ben halt meg, és akinek édesapja szintén gazdálkodó volt, valamennyi gyermekük értelmiségivé vált. Édesapja 1916ban Makón érettségizett, rögvest behívták katonának, a háborúban bátor magata rtásáért kisezüst kitüntetést kapott, majd 1918ban hadnagyként szerelt le. Folytatta tanulmányait a Debreceni Mezőgazdasági Akadémián. Apja halála után keresőfoglalkozást kellett folytatnia, belépett a rendőrséghez, ahol végigjárva a lépcsőfokokat őrnagyi rangban érte Szegeden 1944. 1924ben házasságot kötött a szintén gazdálkodó családból származó Molnár Margittal, két gyermekük született: József és Erzsébet. József Szegeden érettségizett a piaristáknál 1944ben, s nyomban leventeként behívták a Hunyadi p áncélelhárító egységhez Kaposvárra, amellyel kivitték Németországba. Szülei is Nyugatra menekültek. Együtt térhettek haza ’46ban Szegedre. Apját azonnal internálták, ő beiratkozott az orvosi fakultásra. A Sulyok Dezső által szervezett Magyar Szabadság Pár t szegedi zászlóbontásakor belépett, és a legszorgalmasabb aktivistájává válik, amivel azonnal felkeltette az ávó érdeklődését, amit tetézett apja rendőri és internált múltja. A lobbanékony, nemzetéért és igazáért keményen kiálló fiatalembert ellenségnek n yilvánították, figyelték és figyeltették, gyűjtötték kommunistaellenes megnyilatkozásait. Az egyetemről egy év után az ávó kizáratta, izgatásért négy év börtönre ítéltette. ’51ben szabadult, a csornai állami gazdaságban, majd a dorozsmai gépállomáson dolg ozott, kezdetben segédmunkát végezve, később - tanfolyam elvégzése után - könyvelőként. 1956. október elején részt vett a József Attila Kör rendezvényein, felszólalásaiban élesen bírálta a rendszert. Október 25én csatlakozott a szegedi tüntetéshez, szorga lmazta a szegedi forradalmi erők összefogását. Másnap folytatódtak a tüntetések. A város katonai parancsnoka közölte az alakuló forradalmi bizottsággal, hogy amennyiben a tüntetők behatolnak a Széchenyi térre, akkor tüzet nyitnak. Kovács József Baróti Dezs ő professzorral és másokkal megpróbálták más irányba terelni a tüntetést, másrészt kordont vontak, ám a tömeg áttört a kordonon, s eldördült a halálos áldozatot is követelő sortűz, amelyben maga Kovács József is megsérült. Csak 29én engedték el a sebészet i klinikáról. Ekkor lett tagja a forradalmi bizottságnak, amelynek leghatározottabb vezetője lett. November 4én a forradalmi bizottság - amikor tőle függetlenül kibontakozott a fegyveres ellenállás - élére állt a harcnak. Másnap, belátva a fegyveres ellen állás kilátástalanságát, ő kezdeményezte a fegyverek begyűjtését, ő vezette a bizottság ülését, amely tárgyalásokat kezdeményezett a kormány megbízottaival és az MSZMPvel a város érdekében. A szovjet erők azonban letartóztatták. Őt tekintették fő ellenség üknek. Míg a bizottság többi tagját rövidesen hazaengedték, sőt Perbíró professzort, a későbbi elsőrendű vádlottat városi elnökhelyettessé tették, de februárban, ’57ben őt is letartóztatták. Májusban indult el a népbírósági eljárás, tizenegyüket állítottá k bíróság elé. Ő volt a másodrendű vádlott, ő kapta a legsúlyosabbat, a halálbüntetést a szegedi, Pozsgai István vezette népbírósági tanácstól 1958. február 13án. Ezt a justizmordot a Legfelsőbb Bíróság Cieslár Viktor vezette népbírósági tanácsa helybenha gyta. Ügyvédje által benyújtott kegyelmi kérvényét - az akkori gyalázatos rendelkezésekkel élve - nem továbbították, és október 6án, az aradi vértanúk halálának napján Szegeden kivégezték.
