Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 6 (161. szám) - Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz):
822 május 15ig egyszer már bejelentkezett és leigényelte a tám ogatást a jogosultsága után. Tehát neki innentől kezdve egy éve van arra, hogy miközben tudja, ugyanazon év végén lejár a bérleti szerződés, s miután leigényelte május 15én az az évre vonatkozó támogatási lehetőséget, máris egy év áll rendelkezésére, hogy tudja, év végén lejár a szerződése. Jó lenne megkérdezni a földtulajdonost, kedves barátom, ez van, én az idén még leigényeltem, és joggal tettem, mert még volt földem, de mire számíthatok öntől mint tulajdonos a következő év május 15ig, mert december 31én lejár a bérleti szerződésem. Tehát nem igaz az, hogy ez a rendszer féléves lenne. Ezért nagyon sajnálom, hogy Velkey Gábor képviselőtársam nincs itt, de ezt a logikai érvelést majd magánszemélyként is el fogom neki mondani. Egy év áll rendelkezésére a földhasználónak, ha netán a bérleti szerződés lejártához közelít, hogy elgondolkozzon azon, hogyan tarthatja meg ezt a jogviszonyt. Természetes - mint ahogy az előző vitában már többször érveltem amellett és szilárdan szeretném képviselni ezt az állásponto t , hogy a tulajdon, a tulajdoni jog erősebb, mint a bérleti jog. Ezt ne tessenek felülírni egyetlenegy törvénnyel se, mert ez az Alkotmánybíróság előtt mindig el fog bukni. Ebből adódik, hogy ha lejárt a bérleti szerződés, ha van SAPS, ha van top up, meg ha van SPS, az akkor is lejár, és előkerül újra az az egyezkedési helyzet, hogy vissza tudome bérelni a földet, illetve hogy érdemese visszaadni annak a földet, aki eddig bérelte, és ha a jó gazda gondosságával művelte, akkor a tulajdonos nem is aggódik , hanem azt mondja, hogy adjuk vissza neki, nézzük meg, hogy milyen az aktuális piaci ár. Közismert, hogy a tulajdonos nem tarthatja meg a támogatási jogosultságot, ugyanazon okok miatt, amiket a módosító indítványban javasolok, hanem automatikusan a haszn álóé lesz a jogosítvány. (21.00) Tehát nem került erősebb pozícióba a földtulajdonos sem, de nagyon lényeges, a mi logikánk szerint a földhasználó sem került előnyösebb pozícióba, mint a földtulajdonos, marad a kiegyenlített pozíció. Indítvá nyomnak ez a lényege. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Ángyán József képviselő úr hozzászólása következik. DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Ebben a szakaszban két vagy talán inkább három kérdéskörhöz sze retnék hozzászólni. Az egyik a hatályba léptetés kérdése, amiről Kékkői képviselő úr is beszélt a 45. módosító indítvány kapcsán, a másik a bázisidőszak kérdése ismételten és még egyszer, illetve az a javaslat, ami mellett Font Sándor képviselő úr a 31. mó dosító indítvány kapcsán érvelt, én is szeretnék ehhez néhány gondolatot hozzátenni. Ami a hatályba léptetést illeti, szeretnék amellett érvelni, hogy miért is jó ez a módosító indítvány, és miért kellene kitolni a hatálybaléptetési időszakot. 2004ben vez ettük be Magyarországon az új típusú európai földalapú támogatási rendszert, a SAPS top upot. Emlékszünk még arra, nem volt ez olyan távol, hogy milyen konfliktusok árán sikerült azt is bevezetni, merthogy nem volt kész a rendszer, másfél évig semmiféle tá mogatást nem tudott fizetni a tárca, merthogy nem készült fel erre a dologra. Nem akarom emlékeztetni az államtitkár urat vagy a jelenlévőket, hogy ez milyen típusú konfliktusokhoz vezetett, mert valószínűleg az emlékeikben még élénken él az a háromhetes g azdademonstráció, amely részben épp azért jött létre, mert nem működött a rendszer. Nem hiszem, hogy bárkinek érdeke lenne úgy bevezetni egy rendszert, merthogy most sincs kész a rendszer. Alig szokták meg a gazdák azt, és kezdik megtanulni, a tárca is kez di megtanulni, hogy hol voltak a hibák a rendszerben, és korrigálja, a gazdák is kezdik érteni, hogyan kell igényelni. Ehhez idő kell, államtitkár úr. Most, hogy kezdenék megszokni ezt a rendszert, egyszer csak fogjuk, és kihajítjuk, és egy olyan rendszert vezetünk be, amiről még semmit nem tudnak, ráadásul nincs meg a földnyilvántartási háttere. Ezt tisztességes földnyilvántartás, a földhasználat
