Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 6 (161. szám) - A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár:
791 Megnyitom a részletes vita első szakaszát az ajánlás 1102. pontjaira, va lamint a 112., 122., 123., 141., 143., 144., 149., 150., 156., 157. és 158. pontjaira, melyek a közbeszerzési alapeljárásról szólnak. Megkérdezem, kíváne valaki felszólalni hatperces időkeretben. (Nincs jelentkező.) Felszólalásra jelentkezőt nem látok, íg y a részletes vita e szakaszát lezárom. Most megnyitom a részletes vita második szakaszát az ajánlás 103155. pontjaira, melyek a jogorvoslattal és zárórendelkezésekkel foglalkoznak. Megkérdezem, kíváne valaki felszólalni hatperces időkeretben. (Nincs jelentkező.) Felszólalásra jelentkezőt nem látok, így a vita e szakaszát és a vita egészét is lezárom. Megkérdezem Avarkeszi Dezső államtitkár urat, kíváne szólni. (Dr. Avarkeszi Dezső: Igen.) Jelzi, hogy igen. Az államtitkár urat illeti a szó. DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Most egy kicsit hosszabban vagyok kénytelen szólni, mint az előző törvényjavaslatnál, hiszen ha most nem is, de az általános vi ta során hosszabb vita volt, és számos lényeges módosító javaslat került benyújtásra. Tisztelt Országgyűlés! A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosítására irányuló törvényjavaslat célja, ahogyan arra már Draskovics Tibor miniszter úr expo zéjában is utalt, a jelenlegi közbeszerzési rendszernél egyszerűbb, gyorsabb, egyben az ajánlatkérők, az ajánlattevők és mindenki más által is átláthatóbb eljárási rend kialakítása, az eljárásban való részvétellel összefüggő adminisztratív terhek csökkenté se, valamint bizonyos, a jogalkalmazás során problémát jelentő jogintézmények kiigazítása. Mindezek mellett a törvényjavaslat egy gyorsan és hatékonyan működő közbeszerzési jogérvényesítési rendszer kialakítására is törekszik, és átültetné az európai közös ségi közbeszerzési jogorvoslati irányelvek legutóbbi módosítását is. A közbeszerzési törvény módosításának a korrupció elleni harc jegyében kiemelt célja a közpénzfelhasználás átláthatóságának biztosítása, mivel az átláthatóság a jogszerű közpénzköltés egy ik garanciája. Az átláthatóság érvényesülésének érdekében a törvényjavaslat egyik jelentős újítása lenne, hogy az ajánlatkérőnek honlapján a közbeszerzési eljárással kapcsolatos információkat az eljárás megkezdésétől egészen az esetleges jogorvoslati eljár ás lezárultáig közzé kellene tennie. Emellett a törvényjavaslat szintén a korrupció elleni harc jegyében előírná azt is, hogy az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő vagy utóbbi leányvállalata, vagy az olyan gazdálkodó szervezet között, amely felett a nyer tes ajánlattevő többségi befolyást gyakorol, a közbeszerzési szerződés megkötését követően öt éven belül megkötött, a közbeszerzési értékhatárokat el nem érő értékű szerződéseket, valamint minden más szerződést, így például az úgynevezett házon belüli besz erzés tényállása alkalmazásával kötött szerződéseket is közzé kell tenni. A közbeszerzési törvény módosítására a vállalkozók, a gazdasági szféra részéről nagy igény mutatkozott. Ez nem véletlen, hiszen a közbeszerzés az állami megrendelésekhez jutás eszköz e, így a gazdasági életben az abban foglalt garanciális szabályok kiemelt jelentőséggel bírnak. Ezért is fontos hangsúlyozni, hogy a törvényjavaslat benyújtását hosszas előkészítő munka előzte meg, amelybe a gazdasági szféra szereplői is bekapcsolódtak. A törvényjavaslat kiemelt célként kezeli a kis- és közepes vállalkozások helyzetét, a közbeszerzési eljárásokban betöltött szerepük erősítését. Az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló javaslatok, így például az, hogy a kizáró okok fenn nem állását ne m kellene minden ajánlattevőnek már az ajánlatában igazolnia, hanem csak annak az ajánlattevőnek, amely az eljárás nyertese lett, ráadásul a nyertesnek is csak azokat az igazolásokat kellene beszereznie, amelyeket az ajánlatkérő maga közhiteles elektroniku s nyilvántartásból nem tud elérni, nagymértékben növelné a kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásban való részvételi hajlandóságát, hiszen az eljárásban való részvétel költségei leginkább e vállalkozások számára jelentenek problémát. Ugyanakkor a törvényjavaslat figyelemmel van az ajánlatkérők terheire is,
