Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 6 (161. szám) - A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - Az Országgyűlés döntése a Fidesz képviselőcsoportja által benyújtott kérelemről, az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság 12/2006-2010. AIÜB-Ügyr. számú eseti jellegű állásfoglalásával kapcsolatban - TÖRÖK ZSOLT jegyző: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BALOG ZOLTÁN (Fidesz):
783 A határozathozatal előtt felkérem Török Zsolt jegyző urat, hogy ismertesse a bizottság állásfoglalását. Jegyző úr! TÖRÖK ZSOLT jegyző : Tisztelt Országgyűlés! A bizottság állásfoglalása a következő. A “Tibet ügyében” című H/5677. szám alatt benyújtott képviselői önálló indítványt a benyújtás formai kellékei alapján a Házszabály 87. §a szerinti országgyűlési határoz ati javaslatnak, tartalma alapján viszont a Házszabály 88. §a szerinti politikai nyilatkozattervezetnek minősítette, tekintettel arra, hogy az indítvány elfogadása esetén az Országgyűlés politikai kérdésben tesz nyilatkozatot. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Elsőként megadom a szót Balog Zoltán képviselő úrnak, aki a képviselőcsoport kérelmét ötperces időkeretben indokolhatja. Képviselő urat illeti a szó. BALOG ZOLTÁN (Fidesz) : Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi bizottság most tárgyalandó eseti jellegű állásfoglalása nem egy szimpla ügyrendi kérdés. Az alkotmányügyi bizottság ugyanis minden jogi alapot nélkülöző, színtiszta politikai indíttatású döntést hozott, amellyel az Országgyűlésben kisebbségben lévő - nem mindig, de elég gyakran - MSZP egy országgyűlési határozati javaslat elfogadását próbálja megakadályozni jogi trükközéssel. Azért próbálják megakadályozni az MSZP képviselői így a “Tibet ügyében” című határozati javaslat elfogadását, mert kiderült, hogy rajtuk kívül minden parlamenti párt támogatja, így megvan az elfogadásához szükséges többség a parlamentben. (18.00) Nézzük meg tehát, miről is szól a “Tibet ügyében” című határozati javaslat, ami elől menekül a kormányzat és az Országgyűlés kisebbségi része. Cé lunk a határozati javaslattal, hogy az Országgyűlés, felmutatva a tibetiek és a magyarok történelmében felmerülő párhuzamokat és találkozási pontokat, kifejezze szolidaritását egy olyan nép polgáraival, akiknél az állami hatóságok tendenciózusan nem tartjá k be az alapvető emberi jogi normákat. A javaslat továbbá felkéri a kínai és tibeti feleket a helyzet békés rendezésére és az alapvető szabadságjogok, az egyéni és kollektív autonómiához való jog betartására. 2008 elején mintha a kormánynak lelkiismeretfu rdalása támadt volna az emberi jogok tibeti tendenciózus megsértése hallatán, majd ez a lelkiismeret ismét mély álomba merült. Mindenesetre elég érdekes fejlődésen esett át a kormány és a kormánypárt határozati javaslathoz fűződő viszonya. Miközben a javas lat már az előző ciklusban is benyújtásra került, és azt akkor az MSZP is támogatta, most, bár a szövegezésben egy kiváló MSZPs képviselő is részt vett, végül ő maga az általa átfogalmazott javaslatot nem írta alá; először időt kért, mert éppen egy magas rangú kínai vezető tartózkodott Magyarországon, majd utána többé már nem volt aktuális számára, és a kormány számára sem volt aktuális. Ezt az egy érvet hangoztatta a bizottsági ülésen megjelenő külügyminisztériumi főosztályvezető is, más érvet nem tudott felhozni, miért nem támogatja a kormány a határozati javaslatot. Azt hiszem, mindannyian beláthatjuk, hogy ez elég sovány érv. Hadd emlékeztessek arra is, miért vált fontossá Tibet ügye 2008 tavaszán. Tibeti és kínai források egymásnak ellentmondó beszámol ókat tettek közzé a március 10én kezdődött lhasszai eseményekről. Hivatalos közlések szerint 13 halálos áldozata volt a Tibetben kitört felkelésnek, ám az emigráns tibeti kormány szerint már akár százan is meghalhattak. A nyugati kormányok sorra jelentett ék be távolmaradásukat az olimpia protokolláris eseményeiről. Azóta is számos hír érkezett keresztények üldözéséről, római katolikusok, protestánsok vallásszabadságának a korlátozásáról. Magyarország szocialista kormánya hallgatott. Nyár végén ezután nyilv ánosságra került, hogy egy nemrég elfogadott kormányrendelet miatt kiutasítják hazánkból a Tan Kapuja Buddhista Főiskola egyik tibeti tanárát, Choegyal Tenzint, azért, mert tibeti, és egy tavaly decemberben elfogadott kormányrendelet értelmében hivatalos o kmányait
