Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 6 (161. szám) - Gulyás József (SZDSZ) - a miniszterelnökhöz - “Az állambiztonsági iratok, valamint a Kenedi-bizottság jelentésének nyilvánosságáról” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZILVÁSY GYÖRGY tárca nélküli miniszter:
751 Azt, hogy önnek 3035 ezer forint a többlete, őszintén sajnálom, de nem tudom el sem képzelni, hogy milyen lakásban lakik, kivéve , ha távhős, akkor viszont a támogatási rendszer megújítására benyújtott Robin Hoodadós törvényünk fog önnek segíteni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) Gulyás József (SZDSZ) - a miniszterelnökhöz - “Az állambizto nsági iratok, valamint a Kenedibizottság jelentésének nyilvánosságáról” címmel ELNÖK (Harrach Péter) : Gulyás József, SZDSZes képviselő a miniszterelnöknek kíván kérdést feltenni: “Az állambiztonsági iratok, valamint a Kenedibizottság jelentésének nyilvá nosságáról” címmel. A képviselő úré a szó. GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! A rendszerváltozás előtt Magyarországon nem volt jogállam. Ezért a titkosszolgálatok működése sem lehetett jogállami. (15.40) Nem lehet egyes személyek titkosszolgálati múltját arra hivatkozással titokban tartani, hogy a szolgálatok tevékenysége a jogállammal összeegyeztethető volt. A múltat feltáró, valamint az átvilágítási törvényhozással szemben alkotmányos követelmén y, hogy egyrészt biztosítania kell a titkos információgyűjtéssel érintettek információs önrendelkezési jogát, másrészt pedig a közhatalmat gyakorló személyek és a politikai közszereplők múltjára vonatkozó bizonyos adatok nyilvánosságát. A fenti mondatokat a D209es botrány kirobbanását követően a 2002 nyarán működő szakértői bizottság - közkeletű nevén Sólyombizottság - jelentésében olvashattuk, olvashatjuk. Az iratnyilvánosság, a magyar társadalom információs kárpótlása azonban azóta is várat magára. A K ádárrendszer erőszakszervezetei közül megkülönböztetett jelentőséggel bírtak az állambiztonsági szolgálatok, az úgynevezett belső elhárítás. E szolgálatok a pártállam védelmében dolgoztak rá a legkülönbözőbb eszközökkel a lakosságra. Az ilyen módon ránk g yűjtött információk máig fenntartott titkosításához nem fűződhet közérdek - ellenkezőleg. A nyilvánosság, a kutathatóság, a hozzáférhetőség biztosítása régi adóssága a rendszerváltás utáni kormányoknak és a Magyar Országgyűlésnek. 2007 nyarán a koalíciós k ormány - az SZDSZ kezdeményezésére - felállított egy szakértői bizottságot. Ennek a szakértői bizottságnak volt feladata azt tisztázni, hogy az állambiztonsági iratok visszatartása mennyire volt gyakorlat az elmúlt években, a rendszerváltás után. Ugyancsak feladata volt ennek a bizottságnak javaslatokat megfogalmazni a kormány számára a teljeskörűség, a nyilvánosság, a kutathatóság érdekében. Mindezek fényében kérdezem a miniszter urat - miután tudjuk, hogy a bizottság egy hónapja elkészült a jelentésével , hogy mikor ismerhetjük meg teljeskörűen, csonkítatlanul a jelentést. Tárgyaltae már a kormány? Várom a miniszter úr válaszát. ELNÖK (Harrach Péter) : Mivel a miniszterelnök úrnak halaszthatatlan közfeladata van, ezért Szilvásy György, a polgári nemzetbiz tonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter urat jelölte ki válaszadónak. A miniszter úré a szó. DR. SZILVÁSY GYÖRGY tárca nélküli miniszter :
