Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 6 (161. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - IVÁNCSIK IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára:
719 Igen, tisztelt képviselőtársaim: a megfigyelési ügy lényege az, hogy a hatóság bűncs elekményre gyanút adó információkat talált, ha úgy tetszik, betörőt talált. És az így összegyűjtött információk arra utalnak, hogy egy magáncég, egy céghálózat hozzájuthatott magánbeszélgetések tartalmához, levelezésekhez, emailekhez, folyószámlákhoz, és ki tudja még, hogy mi minden máshoz. És ott a kérdés: kinek az érdekében, kivel együttműködve, kire célozva és mennyiért? Magántitkosszolgálat, árnyékszolgálat - mondják a sajtóhírek. Árnyékállam - mondom én. Aminek az a sajátossága, hogy senki nem válasz totta meg, és főként nincs az a választópolgár (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) , aki a szavazatával leválthatná. Csakis az állam fékezheti meg. Súlyos ügy, de itt tartunk. És most kell nagyon észnél lennünk. Merthogy jogállam vagyunk, és amíg az vagyu nk, börtönt, se kötelet nem ígérhet senki senkinek; mint ahogy büntetlenséget sem, amíg nem derül ki az, hogy ki mit tett. A nemzetbiztonsági szolgálatok elvégezték a dolgukat. Felderítettek és információkat gyűjtöttek. Mást tenni a hatályos jogszabályok, törvények szerint nincs joguk. Nyomozni nem nyomozhatnak. A következő feladat a rendőrségé, a rendőrségi nyomozást felügyelő ügyészségé, és az ítélkezés joga kizárólag a bíróságot illeti meg. Sajnos, beavatkozási kísérlet már történt. Demeter Ervin telefon ja közismert, és ha van készség az államtitokba való beavatkozásra, akkor lehet készség a nyomozás, a teljes igazság feltárásának a megzavarására is. Márpedig, tisztelt képviselőtársaim, akik ebben az ügyben az államot támadják, azt nehezítik, hogy az álla m megvédi a polgárát. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.) (13.30) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, frakcióvezetőhelyettes asszony. A kormány részéről megadom a szót Iváncsik Imre államtitkár úrnak. Államtitkár úr! IVÁ NCSIK IMRE , a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Meggyőződésem, hogy a képviselő asszony egy nagyon fontos kérdést vetett fel. Egyrészt utalt arra, hogy m ár az előző ülésen is érintett kérdésben van egy nagyon lényeges mozzanat, ez pedig az, hogy állampolgárok ezreit, tízezreit érinthette mindaz, ami a feltételezés, a gyanú szerint megtörténhetett. És bár most én feltételezem, hogy büntetőjogilag valószínűl eg nem ez a legsúlyosabb vétség, ami történt, mert elképzelhető, hogy ha bebizonyosodik az államtitoksértés, vagy bebizonyosodik a lőfegyverrel való visszaélés, az büntetőjogilag súlyosabb cselekménynek fog minősülni. Mégis azt hiszem, hogy morális értelem ben ez a legnagyobb kár, és ez a legnagyobb veszély, ami a magyar polgárokra leselkedik. Mindaz, amit eddig tudunk, eddig hallottunk és láttunk, az egy nagyfokú gátlástalanságra utal. Számomra arról szól, hogy akik ilyen tudás és eszközök birtokában vannak , azok ebben az ügyben konkrétan azt képzelték, hogy bármit megtehetnek, anélkül, hogy lebuknának, anélkül, hogy lelepleznék őket, anélkül, hogy tetten érnék őket, és ha bebizonyosodik a bűnösségük, anélkül, hogy elítélnék őket. A másik nagyon fontos mozza nat a képviselő asszony hozzászólásában a jogállam, a jogállamiság. Nagyon örülök annak, hogy felkészült és erős olyan szervezetek állnak rendelkezésre, amelyek végzik a dolgukat. Mindenekelőtt történt egy sikeres felderítés és ezt követően alapos gyanú bi rtokában feljelentés a rendőrségre. És mivel jogállam van természetesen, aki úgy vélte, hogy sérelem érte, panasszal élhetett, megtette a panaszát, amit az ügyészség visszautasított. Ezzel egy nagyon fontos feltétel állt elő, az igazságügyi szakértők elvég ezhetik azt a munkát, amely bizonyára hosszú ideig fog tartani, és amely alapot szolgáltathat majd a nyomozó hatóságoknak arra, hogy végül is utánajárjanak, milyen jellegű, milyen mélységű törvénysértések történtek.
