Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 15 (155. szám) - José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének és kíséretének köszöntése - José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének beszéde (angol nyelven) - TOLMÁCS
67 szemléljék az európai témákat, megerősíti a tájékoztatáshoz való jogukat, ugyanakkor jobb lehetősé get ad nekik arra, hogy kormányaikat ellenőrizzék. A nemzeti parlamentek érdekeltek és érdeklődnek az új mechanizmus iránt, és ez az EUs kötelezettségvállalásuk záloga is. A nemzeti parlamentekhez fűződő kapcsolat prioritása volt az én Bizottságomnak. A p árbeszéd mechanizmusa mellett 21 tagállam nemzeti parlamentjét látogattam meg, és a Bizottság tagjai összesen 400 alkalommal találkoztak nemzeti parlamentekkel és bizottságaikkal. Az európai integráció történetében egyetlen Bizottság sem tudhat magáénak il yen aktív kapcsolatot. A jövőben a nemzeti parlamentek továbbra is fontos ellenőrzési jogkörrel bírnak az európai tárgykörökben, és egyre nagyobb lehetőségük lesz hangjuk hallatására az EU szintjén, a szubszidiaritás tiszteletben tartása jegyében, és én ez t üdvözlöm. Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, hogy a szubszidiaritás elve az Európai Unió hatékonyságát hivatott erősíteni, a hatékonyabb intézményes partnerséget. Nem mentség kell hogy legyen az intézményes blokkolásra vagy egyfajta integrációs visszalép ésre. Hölgyeim és Uraim! Most pedig az európai újraegyesítés és kibővítés pozitív hatásairól hadd szóljak. Három dologról szeretnék beszélni: a békéről, a szabadságról és a szolidaritásról. Amikor az európai politikai projektről beszélünk, először a béke j ut eszünkbe. (17.20) Az Európai Unió történetében először 2004et követően 2007ben is sikerült Európát újraegyesíteni. Az európai béke nem egyszerűen azt jelenti, hogy nincs háború, hanem azt is, hogy újfajta rend és új politikai felállás alakult ki Európ ában. Olyan politikai rend, ahol az intézmények, a szabályok és a tárgyalások lépnek az erőszak és a háború helyébe. Ez tényleg új útja a politizálásnak, egy demokratikus útja. De a kibővítés a szabadságról is szólt, a politikai szabadságról. Mintegy fél é vszázaddal ezelőtt az emberek Magyarországon, Budapest utcáin a szabadságszeretetüket mondták el, a demokrácia követeléséről beszéltek, és arról az óhajukról, hogy visszatérjenek Európába. Rövid távon nem teljesülhetett ez a vágyuk, mert tragikusan elnyomt ák a szovjet katonai beavatkozással. De a szellemet soha nem lehetett kiirtani. 1989ben Magyarország végleg a szabad világ részévé vált, aztán az Európai Unióba is belépett, amely a szabad államok önkéntes közössége. Az Európai Unió a természetes desztiná ciója a középeurópai országoknak, amelyek olyan sokat küzdöttek a szabadságért. A szabadság, a demokrácia és az európai integráció a politikai és személyes tapasztalatom részét képezi. Egy olyan országban nőttem fel, ahol nem volt politikai szabadság anna k idején. Az Európai Unió volt az a hely a portugálok számára, amelyre vágyakoztunk, mint a szabadság és a demokrácia letéteményesére. Ez a történelmi tapasztalat két dologban, két hitemben szilárdított meg. Először is, hogy a kibővítés az egyik legnagyobb sikere az Európai Uniónak, másfelől pedig, hogy az európai integráció mindenekelőtt a szabadságról és a szolidaritásról szól. Ugyanis az Európai Unió kibővítése mindenképpen sikernek minősül, történelmi sikernek, és az európai építkezés nem más, mint a sz abadság, a szolidaritás építkezése. A kibővítés harmadik alapelve a szolidaritáshoz kötődik. Szeretnék világosan fogalmazni: a szociális és gazdasági kohézió az Európai Unió alapvető politikai elve, és az is marad. Ugyanis nem lehet Európa megosztott, nem állhat gazdag és szegény országokból, illetve nem állhat régi és új államokból, nagy és kis államokból. Európában mindenhol ugyanolyan méltóságra vágyunk. Amikor az európai projektet elkezdtük, illetve elkezdték a második világháború után, minden európai o rszág szegény volt. Egyes országoknak az a szerencséjük volt, hogy szabadok voltak, és kezdeményezhették az integrációt. Mások tragikus sorsa az volt, hogy rossz oldalra kerültek. Az európai kohézió és az európai konvergencia az eszközei az ilyen történelm i igazságtalanságok orvoslásának. A 20072013as pénzügyi időszak kötelezettségvállalásai arra irányulnak, hogy a magyar régiókat, a befektetéseket olyan területen, mint a közlekedés, környezetvédelem, kutatás,
