Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 30 (160. szám) - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
652 Megjegyzem, hogy a tartalmába n regionális átalakítást gyakorlatilag valamennyi nagy hálózatnál végrehajtottuk: Magyar Államkincstár, APEH - átvéve az illetékhivatalok feladatait , ÁNTSZ, Országos Mentőszolgálat, munkaügyi központok, nyugdíjbiztosítási igazgatóságok, egészségbiztosít ási pénztárak és közlekedési hatóságok. Nem kicsi a sor, tisztelt képviselőtársaim. Gondolják végig mindazt, ami ezen átalakítások mögött meghúzódott! A jövőben reményeim szerint valamennyien az érdemi változásokra tudunk koncentrálni, és az adófizetők érd ekeit szolgáló intézkedéseinkhez támogatást kapunk az ellenzéki pártoktól is. Tisztelt Ház! Több ellenzéki képviselő foglalkozott a zárszámadási törvényjavaslat kapcsán az egészségügyi reformmal. Hozzászólásukban felvetették, hogy a fekvőbetegellátó kapac itások és az Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott szolgáltatások szűkítése csökkentette a fogyasztó, a beteg szolgáltatásvásárlási jogát, és megerősítette a helyi monopóliumok pozícióit. Véleményem szerint azonban, ha csak ez történt volna 2007ben, az valóban negatív lenne, de valójában a következő folyamatok zajlottak: 1. Az aktív fekvőbetegellátás kihasználatlansága olyan mértékű volt, hogy a kapacitásszűkítés önmagában nem járhatott a verseny szűkítésével. 2. Egyes aktív fekvőbetegellátó r észlegek, egységek megszűnésével egy időben a krónikus kapacitások, az ápolási osztályok területén, illetve a járóbetegszakellátásban rendkívül jelentős fejlesztések történtek; az átalakítások zöme a valós szükségletek irányába hatott, tehát a korábbinál kedvezőbb versenyhelyzet jött létre. 3. Az új struktúra területi megoszlása a korábbinál egészségesebb, ami a lakosság hozzáférhetőségi esélyeit növeli. 4. S végül a 2007. évi kiegészítő finanszírozás számos olyan hatást közvetített, ami a teljesítményfina nszírozás merevségét oldotta, elősegítve a jól teljesítők elismerését. A várakozási idők kialakulását nem lehet kizárólag az elmúlt év strukturális átalakítási intézkedéseiből levezetni, ezek okai sokkal régebben fennállnak. A reform egyik eredménye az, ho gy felszínre hozta, mérhetővé, nemzetközileg összehasonlíthatóvá tette az esélyegyenlőtlenség egyik súlyos megnyilvánulási formáját, lehetővé téve a lehetséges és szükséges beavatkozást, amire a 2008. évi finanszírozási intézkedések keretében már található k példák. Miután a költségvetési egyensúly javítása szempontjából alapvetően fontos intézkedések a gyógyszer- és gyógyászati segédeszközellátás területén piackonform lépésekkel történtek, indokolt lett volna ezeket a pozitív lépéseket is értékelni. Az egé szségügyi reform 2007. évi lépéseinek többsége tehát az egyensúlyi követelmények érvényesítését elősegítő, a költséghatékonyságot és az ellátásbiztonságot szolgáló intézkedésekből állt. Tisztelt Ház! Szeretném megragadni az alkalmat, hogy ismét szót ejtsek Magyarország Európai Unióhoz fűződő pénzügyi pozíciójáról. Az európai uniós költségvetési kapcsolatok 2007. évi mérlege az előző évekhez hasonlóan ismét jelentős aktívumot mutatott. Különleges volt ugyanakkor a tavalyi év abból a szempontból, hogy a 2004ben megnyíló források folytatódó felhasználása mellett megkezdődhetett az új, 20072013 közötti időszak forrásainak felhasználása is. E hétéves időszak alatt strukturális fejlesztésekre Magyarországon a hazai társfinanszírozással együtt mintegy 8000 milliá rd forint áll majd rendelkezésre az Új Magyarország fejlesztési terv keretében. A program végrehajtásában, a források fogadására való felkészülésben jelentős előrelépések történtek: Magyarország elkészítette és benyújtotta az Európai Bizottság részére a fe jlesztési terv részleteit tartalmazó operatív programokat, amely 2007. szeptember 13áig valamennyit el is fogadta. Az Új Magyarország fejlesztési terv indításától kezdődően 185 pályázati kiírás jelent meg, amelyek alapján 140 milliárd forint értékben tört ént kötelezettségvállalás. A legnagyobb arányú kötelezettségvállalás - több mint 61 milliárd forint - a gazdaság fejlesztését célzó operatív programok keretében történt. Így bár a program kifizetései valóban jelentősen elmaradtak a tervezettől,
