Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 30 (160. szám) - Az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
623 Országgyűlésnek, hogy az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érde kében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés a végszavazáskor fogadja el. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Répássy Ró bert képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. RÉPÁSSY RÓBERT , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha létezik próbaper, akkor ez a törvényjavaslat egy próbatörvény, hiszen semmi más célja nincs, mint annak megpróbálása, hogy az Alkotmánybíróság vajon megváltoztattae a korábbi álláspontját. Ez a negyedik kísérlet az úgynevezett gyűlöletbeszéd szankcionálására. Két büntetőjogi szank cionálás és egy polgári tárgyú szankcionálás már elbukott az Alkotmánybíróságon - ez a negyedik kísérlet... (Dr. Avarkeszi Dezső: Ötödik!) Azt mondja Avarkeszi Dezső, hogy ötödik - már számolni sem tudtam. És ahogyan hallottuk Bárándy Gergelyt, lesz még eg y hatodik is. Tehát azt tudom mondani, hogy az MSZP számára a gyűlöletbeszéd elleni törvényhozás olyan, mint Leninnek a permanens forradalom. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat, amely ennyi, tehát egy lapból álló törvényjavaslat (Felmutatja.) , ug yanazokat a hibákat követi el, vagy legalábbis részben ugyanazokat a hibákat követi el, mint a polgári törvénykönyvnek az a módosítása, amely nemrégiben elbukott az Alkotmánybíróság előtt. Tehát nagy valószínűséggel ez is alkotmánysértő. Egyébként a Báránd y Gergely által idézett jogvédő szervezet, a Társaság a Szabadságjogokért szerint alkotmánysértő ebben a változatban is a törvényjavaslat. Alapvetően az a hibája a TASZ szerint - és egyébként a mi véleményünk is ezzel azonos , hogy összekeveri a személyis égi jogokat a csoportot ért sérelemmel, és összekeveri az emberi méltóság védelmét más szempontok figyelembevételével, így például a kisebbségvédelem szempontjaival. Alapvetően az emberi méltóság védelme, a személyiségvédelem nem alkalmas arra, hogy bizony os kisebbségvédelmi jogi funkciót ellásson. Létezhet, a kisebbségvédelemnek létezik jogi megoldása, nem a személyiségi jogok között kell ezt elhelyezni, és nem a személyiségi jogok védelme veheti át ezt a funkciót. Ennek egyszerűen az a magyarázata, hogy a z emberi méltóság védelme kisebbséghez való tartozás nélkül vagy csoporthoz való tartozás nélkül megilleti az embereket, tehát mindenkit, többségit, kisebbségit, ilyen etnikumút, olyan etnikumút, mindenkit azonos emberi méltóság illet meg, és ezt az azonos emberi méltóságot kell személyiségi jogi védelemben részesíteni. Tehát a polgári jogot megerőszakolja az én meglátásom szerint ez a törvényjavaslat, olyasmire használja a polgári jogot, a polgári jogi személyiségi jogi védelmet, amely arra nem hivatott. A törvényjavaslat egyébként jogalkotásilag is, ahogy mondják, kodifikációs szempontból is egy zűrzavar, hiszen polgári jogi rendelkezéseket egy önálló törvénybe épít be úgy, hogy közben még eljárásjogi rendelkezéseket is tartalmaz, és mindez a polgári törvé nykönyvön kívül egy önálló törvényben szerepelne, tehát formailag semmiképpen sem alkalmas arra, hogy az Országgyűlés elfogadja. Értem, hogy az a célja ennek a kiemelésnek, hogy ahogyan mondtam, egy próbatörvényként megint az Alkotmánybíróság megpróbálja e nnek a javaslatnak az értelmezését, és így ne veszélyeztesse az egész polgári törvénykönyv elfogadását, de ez nem lehet egy jogállami jogalkotás módszere, hogy ilyen próbatörvényekkel bombázzuk az Alkotmánybíróságot. Tisztelt Ház! A gyűlöletbeszéd elleni f ellépésre valóban szükség van, de számos jogvédő szervezet, számos alkotmányjogász, az Alkotmánybíróság is felhívja a figyelmet, hogy nem eszköztelenek a gyűlöletbeszéddel érintett, a gyűlöletbeszéd sértettjeivé váló személyek nem eszköztelenek a magyar jo grendszerben. A gyűlöletbeszéd legszélsőségesebb eseteit ma is büntetőjogilag is szankcionálja a magyar jog, tehát felesleges és hibás úgy beállítani, mintha e
