Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 30 (160. szám) - Az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
620 egyértelmű a folyamatokbó l, én magam legalább hússzor elmondtam nyilvánosság előtt, hogy addig, ameddig erről a kérdésről jogszabály nem születik, amíg ezt a problémát a büntetőjog, a polgári jog keretei között kezelni nem tudjuk, addig mi próbálkozni fogunk a megoldással. Azt gon dolom, hogy ez elég egyértelmű. Le lehet tenni a javaslatokat az asztalra, úgy érzem és úgy hiszem. Nem mindig utólag megfogalmazni azt, hogy egy javaslattal kapcsolatban mi nem jó, vagy megsértődni azon, hogy nem lettek bevonva az egyeztetésbe. Eötvös Kár oly mondja és írja egyébként, hogy aki mindig csak bírál és csupán csak bírál, az nem kellemes lélek. Én is így gondolom, és messzemenőkig egyetértek ezzel. Ezek az említett társadalmi szervezetek - és egyébként azt gondolom, nyugodtan elmondható, hogy az ellenzék képviselői is - körülbelül 15 éve mondják, hogy nem jogi eszközökkel kell megoldani ezt a problémát. Én meg mindig újra és újra fölteszem a kérdést, hogy tessék mondani, akkor hogyan? S erre jön egy válasz, hogy ezektől a megnyilvánulásoktól el ke ll határolódni, a közélet szereplőinek egyértelműen ki kell nyilvánítaniuk azt, hogy kivetik maguk közül az ilyen nézeteket hangoztató személyeket, hogy elítélik az ilyen megnyilvánulásokat, mindez igaz. Ezzel egyet is értek, hozzátéve azt, hogy néha ez eg y picit, bizonyos közéleti szereplők részéről lehetne markánsabb és egyértelműbb elhatárolódás - nem általános, hanem néha a konkrét ügyek mentén konkrét elhatárolódás , de azt gondolom, hogy nagyon sokan azok közül, akik ellenezték eddig - és itt hadd cé lozzak Halmay Gáborra, aki az egyik legharcosabb képviselője volt annak, hogy nem kell jogi szabályozással kezelni ezt a kérdést , most mégis már árnyalják a véleményüket, és azt mondják, hogy lehet, hogy mégis jogi szabályozással kell kezelni. Ugyanis ma ga az Alkotmánybíróság mondja ki, és az Alkotmánybíróság véleményét többen ezek közül a jogtudósok közül - például az említett Halmay Gábor - osztják, hogy meghaladottá vált az a nézet, hogy a közszereplők magatartása, a közszereplők elhatárolódása, a prob lémának csupán társadalmi szinten történő kezelése megoldást jelenthet. Tizenöt év alatt, azt gondolom, ez egyértelműen bebizonyosodott, hogy ez a feltételezés, ez a fikció nem igaz. (Kontur Pál közbeszól.) Márpedig ha ez nem igaz, akkor úgy gondolom, hogy a jogalkotónak kutya kötelessége, hogy megalkossa azt a jogszabályt, amivel védi ezeket a társadalmi csoportokat. (13.10) S bár nagyon érdekelnek, őszintén érdekelnek a társadalmi szervezetek aggályai a törvényjavaslattal kapcsolatban, de őszintén szólva, sokkal jobban érdekelnek a meggyalázott közösségek tagjainak a véleményei, az elvárása, az a jogos elvárása, hogy igenis az állam, igenis az Országgyűlés, a jogalkotók teremtsék meg a lehetőségét annak, hogy az ilyen kirekesztő, gyűlölködő megnyilvánuláso kkal szemben meg tudják védeni magukat; hogy az állam biztosítsa a lehetőséget és a fórumot számukra arra, hogy lépni tudjanak, és meg tudják magukat védeni az ilyen jelenségekkel szemben. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem kisebbségvédelmi eszköz a gyalázkodá s, sem a büntetőjogi volt módosítás - erre majd utalok, Répássy képviselő úr , sem pedig a mostani. Nem tudom, hogy vannak vele képviselőtársaim, de én megmondom őszintén, nem szívesen tűröm el azt, hogy a saját hazánkban minket, magyarokat büntetlenül le hessen gyalázni bárki által is. Én ezt nem szívesen veszem. Én úgy gondolom, hogy ennek nem kell beleférnie a szólásszabadság keretei közé. Ugyanis ez a törvény - sem ez, sem az előző, sem a jövőbeni, meg tudom ígérni, büntetőjogi módosítás - nem a kisebbs égeket kívánja védeni - bár kétségtelen, hogy náluk csapódik le ez a leginkább , hanem mindenkit, a teljes magyar társadalmat kívánja védeni, és nemcsak a magyar társadalmat és a magyar embereket, hanem például a szlovák, a román és egyéb külföldi állampo lgárokat is. Ha demokráciában élünk és ezt komolyan vesszük, ahol az emberi méltóságnak érvényesülnie kell, akkor annak a védelmét is komolyan kell vennünk, tisztelt képviselőtársaim. Óriási érték a szólásszabadság, óriási érték a gyülekezési jog is. A ren dszerváltozás nagy eredményei között lehet
