Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 30 (160. szám) - Az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
618 gyűlöletbeszéd címzettjének tekintik, elesnek a polgári jogi igényérvényesítés lehetőségétől, mert személyük a gyűlölködő megnyilvánulás alapján nem válik egyedileg beazonosíthatóvá. Tisztelt Országgyűlés! A változatlan jogszabályi környezet és bírói gyak orlat mellett változatlanul, sőt erősödő, fokozódó tendenciát mutatva fennáll az a társadalmi probléma, amely orvoslásának jogi eszközeit keressük. Az elmúlt években Magyarországon mind hangosabbá és agresszívabbá váltak azok a szélsőséges, polgári demokrá ciában elfogadhatatlan megnyilvánulások, amelyek a társadalom egyes csoportjaihoz tartozó személyek méltóságát - a csoporthoz tartozásuk miatt - mélyen sértik. Ezek a polgártársaink joggal kérik számon a törvényhozón, hogy a hatályos jogrendszer miért nem biztosítja számukra a sérelem orvoslásához szükséges jogvédelmet. Változás éppen ezen a területen, a jogi szabályozás területén történt és történik. Az Országgyűlés 2007. október 29ei ülésnapján elfogadta a polgári törvénykönyvet a gyűlöletbeszéd elleni p olgári jogi fellépés érdekében módosító törvényt. A köztársasági elnök úr a kihirdetésre megküldött törvény kapcsán alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg, ezért előzetes normakontroll céljából megküldte a törvényt az Alkotmánybíróságnak. Az Alkotmányb íróság pedig a 96/2008. (VII. 3.) számú Abhatározatban a törvényt alkotmányellenesnek nyilvánította. Az Alkotmánybíróság e határozatában iránymutatást adott ki a demokratikus társadalmakban alapértéknek tekintett jog, a véleménynyilvánítás szabadsága és a z emberi méltósághoz való alapvető jog részét képező személyiségi jogok egymáshoz való viszonyának megítélését illetően. Idézem: “A természetes személynek az alkotmány 54. § (1) bekezdése alapján elidegeníthetetlen joga, hogy másokkal egyenlő méltóságúként kezeljék, és ez a joga a jogrend által is védelemben részesüljön. Egy közösséghez tartozás az ember személyiségének meghatározó jelentőségű eleme lehet. Ha a véleménynyilvánítás a közösség egészére vonatkoztatott, a közösség tagjainak megkérdőjelezhetetle n, lényeges tulajdonságával áll összefüggésben, és akár a közösség létét is megkérdőjelezően szélsőséges, akkor a közösséghez tartozó személy joggal várhatja a jogrend által biztosított védelmet. Ez a véleménynyilvánítás szükséges korlátozását jelentheti, amely azonban csak akkor alkotmányos, amennyiben arányos az elérni kívánt céllal.” A vallási meggyőződést és a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozást nevesítette az Alkotmánybíróság a személyiség lényeges vonását meghatározó tulajdonságként, a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata pedig a szexuális irányultságot tekintette még ilyennek. A törvényjavaslat ezért az említett tulajdonságok által meghatározott csoportot sértő magatartásról rendelkezik. Tisztelt Országgyűlés! Az arányosság követelményének eleget téve a törvényjavaslat egyértelmű különbséget tesz a csoportot ért sérelem és az annak következtében, de nem szükségképpen az egyénnél bekövetkező jogsérelem között. (13.00) A csoport ellen irányuló megfélemlítő vagy megalázó hatású vagy célú megnyilvánulás polgá ri jogi szempontból releváns jogsértést csak abban az esetben valósíthat meg, ha az az átsugárzó hatás intenzitása folytán sérti a csoport tagjaihoz tartozó egyének személyhez fűződő jogait. A törvényjavaslat megteremti az úgynevezett gyűlöletbeszéd miatt a polgári jogi fellépés jogi lehetőségét, de nem zárja el a bíróságot attól, hogy az alperes ellenkérelmében kifejtettekre figyelemmel mérlegelhesse a csoportot ért sérelmet abból a szempontból, hogy az alkalmas volte egyéni jogsérelem kiváltására. Az elj árási kérdésekben is iránymutatást adott az Alkotmánybíróság említett határozata. Ennek megfelelően olyan eljárási rendet alakít ki a törvényjavaslat, amely biztosítja a szóban forgó ügyek gyors, koncentrált intézését. 30 napos, jogvesztő határidőn belül i ndíthatóak az eljárások kizárólag a Fővárosi Bíróság előtt. A bíróság soron kívül jár el. Az első tárgyalást legkésőbb a keresetindítási határidőt követő 15. napra ki kell tűzni, az egy esetre vonatkozó ügyeket egyesíteni kell. Tisztelt Képviselőtársaim! A z említett eljárási szabályok nem illeszthetőek be a polgári törvénykönyv anyagi jogi rendelkezéseket tartalmazó rendszerébe. A törvényjavaslat ezért önálló
