Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 30 (160. szám) - Egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SALAMON LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
613 arra: ez a jogintézmény valójában az azonos neműek számára kívánja a kvázi házasság lehetőségét biztosítani. Azok a különnemű élettársak, akik különböző megfontolásból eddig nem kívántak házasságot kötni, nem fognak a házasságkötéssel gyakorlatilag azonos következményekkel és formaságokkal járó eljárást igénybe venni, vagyis más elnevezés alatt mégis házasságot kötni. A Ptk. módosításával megtere mtett új intézmény a gyakorlatban egyedül az azonos neműek számára kínál olyan lehetőséget, amely eddig számukra nem volt igénybe vehető, gyakorlatban a házasság lehetőségét. A büntető törvénykönyv mostani módosítása e tekintetben lényegében ezt a megoldás t kívánja a hozzátartozók fogalmi körének módosításával, illetve a bigámia büntetésére vonatkozó rendelkezéseket érintően a büntetőjog világára kiterjeszteni. A Kereszténydemokrata Néppárt ezeket a módosításokat elfogadhatatlannak tartja, mert az a szemlél et, mely a kérdés ilyenkénti rendezésében megnyilvánul, összeegyeztethetetlen a házasság intézményéről vallott felfogásával. Továbbá e vita során is hivatkozunk arra a korábban már többször kifejtett álláspontunkra, hogy a bejegyzett élettársi intézményt e gyszersmind alkotmányellenesnek tartjuk, mivel az ellenkezik a házasság és a család védelmét kimondó alkotmánybeli rendelkezéssel. Emlékeztetünk arra, hogy ennek az új jogintézményt meghonosító törvénynek a megsemmisítése érdekében az Alkotmánybírósághoz f ordultunk, de rajtunk kívül még számosan tették ezt. Miként azt a polgári törvénykönyv vitájában is kifejtettük, most is hangsúlyozzuk, hogy feltétlenül indokolt az ügyben az Alkotmánybíróság döntésének a bevárása, mivel el kell kerülni olyan helyzeteket, hogy egy törvényt alkotmányellenesség okából úgy kelljen megváltoztatni, hogy a tinta még meg sem száradt rajta. A kormány ez irányú javaslata egyébként a bejegyzett élettársi kapcsolatban további problémákat is felvet. Mivel az eddigi jogi szabályozás a b ejegyzett élettársi kapcsolat mellett a be nem jegyzett, azaz sima élettársi kapcsolatot is fenntartja - ami egyébként természetes is , a most javasolt büntető törvénykönyvi szabályozás a hozzátartozók tekintetében megengedhetetlen diszkriminációt tartalm azna a bejegyzett és a nem bejegyzett élettársak között. A hozzátartozók körében a bejegyzett élettárs a továbbiakban minden tekintetben a házastárssal azonos megítélés alá esne, míg a be nem jegyzett élettársat ez a minőségű hozzátartozói pozíció nem ille tné meg. Megválaszolásra vár a kérdés, miért illesse például több jog az azonos nemű bejegyzett élettársat a különnemű, be nem jegyzett élettárshoz képest. Természetesen elfogadhatatlan számunkra a kettős házasság, azaz a bigámia büntetőjogi szabályának mó dosítása is. Mind alapvető értékeinkkel, mind pedig alkotmányos felfogásunkkal összeegyeztethetetlen, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat a házassággal azonos büntetőjogi védelemben részesüljön. Már eleve azt is megkérdőjelezendőnek tartjuk, hogy kettős bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének vane olyan társadalmi veszélyessége, amely szükségessé tenné ennek a magatartásnak a büntetőjogi üldözését. Bejegyzett élettársi kapcsolat fennállása alatt ugyanis újabb bejegyzett élettársi kapcsolatot érvénye síteni, létesíteni nem lehet, és a tiltó szabály megszegésének polgári jogi, illetve családjogi következményei megfelelő módon rendezik - feltételes módban mondom, rendeznék, ha ez az egész törvény persze hatályba lépne , rendezik, rendeznék e magatartás következményeit. Ha pedig nem feltétlenül szükséges, fölösleges új bűncselekményeket kreálni. Az elmondottakon túlmenően külön problémát vet fel, hogy ebben a szabályban is jelentkezik a bejegyzett és a nem bejegyzett élettárs közötti negatív diszkrimináci ó kérdése. Miért lenne eltérő a társadalmi veszélyessége a fennálló házasság alatt mással létesített élettársi kapcsolatnak és a fennálló házasság alatt létesített bejegyzett élettársi kapcsolatnak? Hiszen jogkövetkezményei a bejegyzett és a nem bejegyzett élettársi kapcsolatnak egyaránt vannak, még ha azok nem is ugyanazok. Azok az élettársak, akik nem akarnak házasságot kötni, gyakran hivatkoznak arra, hogy az érzelmi kapocs a lényeges, és emellett nincs szükség közöttük a külön papírra. Ha ezt a jog tole rálja, márpedig valóban tolerálja, akkor belehelyezkedve ebbe a logikába, feltehető a kérdés: miért tegye függővé a törvény egy magatartás bűncselekménnyé nyilvánítását egy papírlap lététől?
