Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 30 (160. szám) - A közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. CSÁKY ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
603 egyeztetést, ami korábban volt, vagy azt figyelmen kívül hagyjuk, melyiket kell most i gazából komolyan venni. A házelnök asszony kezdeményezésére ez folytatódik, amit egyébként korábban megkezdtünk, erről Bárándy Gergely kollégám beszélt. Nem volt reménytelen ez az egyeztetés (Dr. Bárándy Gergely: És még sincs eredménye!) , bár eredmény sajn os nincsen, de ez azért olyan nagyon könnyen biztosan nem oldható meg. Szerintem, ha a szándék mindenkiben megvan, akkor lehet jó megoldást találni. Tehát a törvényjavaslatot ebben a formájában általános vitára nem tartjuk alkalmasnak, és ebben a formájába n nem tudjuk támogatni. Néhány rendelkezésével messzemenőkig egyetértünk, de a nagy részét így nem tudjuk elfogadni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Hankó Faragó képviselő ú r. Megadom a szót Csáky András képviselő úrnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. CSÁKY ANDRÁS , az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. A vége felé nehéz már újat mondani, főleg jó t mondani a törvényjavaslatról, hiszen a Magyar Demokrata Fórumnak is az a véleménye, hogy a törvényjavaslat sajnálatos módon jó példája a hirtelen felindulásból elkövetett jogalkotásnak. Nem vitatjuk, hogy a jogalkotónak reagálnia kell a különböző társada lmi folyamatokra, nemkívánatos jelenségekre. Jelen esetben azonban a szabályozás egyes elemei abba az irányba mutatnak, hogy mivel a kormány álláspontja szerint baj van a jogalkalmazással, például a bíróságok nem állapítanak meg bizonyos esetekben bűncsele kményt, vagy nem, illetve eltérő értelemben alkalmaznak bizonyos tényállásokat, a rendőrség pedig nem tud vagy nem akar fellépni bizonyos esetekben - ez a kormány álláspontja , ezért speciális tényállásokra tesz javaslatot. Ez több szempontból is káros vé leményünk szerint. A legfontosabb talán az, hogy jogbizonytalanságot eredményezhet, ha megnehezül az egyes cselekmények elhatárolása, ha a szabályozás szándékoltan párhuzamosságokat alkot. Például tipikusan ilyen a nagy nyilvánosság előtt bűncselekmény elk övetésére történő felhívás és a felbujtói magatartás elhatárolása. Komoly problémákat fog okozni ugyancsak a jogalkalmazásban az a számtalan előkészületi alakzat, amit a tervezet szerint beiktatni kívánnak. Előre kell bocsátani, hogy van a tervezetnek támo gatható eleme is. Mi ilyennek tartjuk a közérdekű üzem működésének megzavarására vonatkozó részt - itt a színesfémekkel összefüggő bűncselekmények jönnek elsősorban szóba , vagy a választási gyűlések védelemben részesítését a büntetőjog által, illetve a s zabálysértési szankciók közül a pénzbüntetések behajtására tett lépéseket is - természetesen a szabálysértési szégyenfal kivételével, meggondolandónak tartjuk, hogy magának a fenyegetettségnek az állapota talán nem eredményez egy hatékonyabb behajtási ered ményt , vagy a szabálysértési nyilvántartást, illetve még egyéb gyakorlati és technikai tartalmi módosítást. Jó néhány kritikai észrevételt azonban fel kell vetni a törvényjavaslat egyes rendelkezéseivel összefüggésben. A javaslat bevezetné a közösség tag ja elleni erőszak tényállását. A jogalkotói szándék érthető, támogatható, ugyanakkor a törvényi tényállás tervezett kitágítása több jogalkalmazási problémát is felvet. A “lakosság egyes csoportjai” kategóriát az Alkotmánybíróság már korábban is vizsgálta a közösség elleni igazgatás törvényi tényállásával kapcsolatban, s ennek definícióját a 30/1992. alkotmánybírósági határozatban a következőképpen adta meg. “Emögött az eltérő nézetrendszer (párttagok, egyesületek, mozgalmak stb.) résztvevői vagy egyéb, tula jdonképpen bármely ismérv szerint elkülönülő személyek védelmének szándéka húzódik meg.” Az előterjesztés által alkalmazott megoldásnál talán szerencsésebb lett volna esetleg egy keretdiszpozíciót létrehozva az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség elő mozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 8. §ára utalni, amely a) és t) pontjaiban, ugyan itt sem kimerítő jelleggel, konkrétabban felsorolja, milyen tulajdonságok is tartozhatnak ebbe a körbe.
