Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 30 (160. szám) - A közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
601 Nem értem igazából az előkészületi cselekményekre vonatkozó szigorítást vagy az előkészület büntetendővé nyilv ánítását hét vagy nyolc törvényi tényállás tekintetében. Érdeklődve lapoztam föl a részletes indokolást, hogy mit mond például a kényszervallatás, bántalmazás hivatalos eljárásban vagy hivatalos személy elleni erőszak kapcsán maga az indokolás. Egyetlen mo ndat van: ezután az előkészület is büntetendő lesz. Semmilyen indokát nem találtam a dolognak, és nem is értem, hogy mi az indoka. Mert ha abból indulunk ki, hogy mi a helyzet ezen a téren a mai magyar igazságszolgáltatás gyakorlatában, akkor van miről bes zélnünk, mert bizony bántalmazás hivatalos eljárásban és kényszervallatás bűncselekményét is jóval nagyobb számban követik el, mint amilyen számban eljárások indulnak, tehát nagy a látencia. De más lenne a helyzet, ha mondjuk, azt tapasztaltam volna, hogy elgondolkozik a kormányzat azon, hogy azt a veszélyt, hogy az elkövető azonnal úgy kerül be a rendőrségi őrizetbe, hogy nincs semmilyen kontroll a rendőrség magatartása fölött, ezt megpróbáljuk kiküszöbölni, például azzal, hogy máshol kell az őrizetet az e lső pillanattól kezdve foganatosítani, ahogyan megtettük az előzetes letartóztatás tekintetében; ha jól emlékszem, 60 napon túli időtartamot csak büntetésvégrehajtási intézetben lehet végrehajtani. Nem véletlenül szorgalmaztam én is annak idején és mások is, hogy ez így legyen, mert a visszaélések, a törvénysértések akkor születnek, ha ennek a lehetősége megvan. És bizony ha most azt tettük volna, hogy valamilyen intézkedéssel hatékonyabbá tesszük azt, hogy a védőválasztás jogára ne a jegyzőkönyv aláírásán ak időpontjában kerüljön sor - régen azt követően, hogy érdemben kihallgatták az illetőt , ne akkor írja alá, utóbb, amit az első pillanatban közölni kellene vele. És ne ott kerüljön végrehajtásra az őrizet, ahol kerül, a rendőrségi fogdában, mert érdekes módon soha nincs nyoma annak, hogy az illetőt őrizetbe vették, és lemegy hozzá este meglátogatni a nyomozó, és beszélget vele - ezeknek nem szokott nyomuk lenni. Nos, ha már azt gondoljuk, hogy ezen a téren változtatni kell, mert az eredménytelen eljáráso k és egyébként a nemzetközi szervezetektől érkező vizsgálatok utáni jelzések mindegyike azt támasztja alá, hogy itt bizony van még mit tenni, akkor ne az előkészületet kezdjük el a büntető törvénykönyvben elhelyezni, hogy mely cselekményeknél szigorítsuk a z ilyen jellegű magatartásokat, hanem hatékonyabb intézkedéssel védjük meg azt, hogy jogellenesen ne lehessen senkivel szemben semmilyen magatartást tanúsítani, még ha az illető bűncselekményt is követett el. Áttérve a szabálysértési törvényre vonatkozó re ndelkezésekre: elhibázottnak tartjuk. A rendelkezések döntő többségéről azt gondoljuk, hogy némelyikről lehetne gondolkozni, de egy ilyen mértékű változtatást végrehajtani csak egy új szabálysértési kódex megalkotása esetén tartunk elképzelhetőnek. Egyrész t önmagában a cselekmény vagy az illető személyének interneten történő elhelyezését olyan megszégyenítésnek tartjuk, amely a magyar jogban egyelőre nem honosodott meg, egyelőre, úgy gondolom, hogy idegen. Lehet ezen gondolkozni, hogy bizonyos esetekben a m egszégyenítés valamilyen visszatartó erővel ha bír, bekerüljön, mondjuk úgy, a büntetési rendszerbe, de ezt sokkal átgondoltabb és sokkal következetesebb előkészítés után tartjuk elképzelhetőnek. Ráadásul az interneten való elhelyezés teljesen mindegy, hog y mennyi időre történik, attól a pillanattól kezdve visszavonhatatlanná válik. Már látom azokat a cégeket, amelyek arra szakosodtak, hogy minden egyes napon készítenek egy felvételt adatrögzítés céljából az internetes honlapról, arról, hogy azon a napon ki szerepelt a szabálysértési nyilvántartásban, ki került pellengérre, és elmentik. És ha én, mondjuk, cégvezető vagyok, és szeretnék valakit alkalmazni, akkor csak ezt a céget keresem meg, és megkérdezem tőle, hogy hat évvel ezelőtt ki szerepelt vagy az ill ető úr szerepelte a nyilvántartásban, és teljesen mindegy, hogy csak egy hónapig vagy másfél évig, nincs jelentősége; ha már fölkerült erre a szégyenlistára, abban a pillanatban, onnantól kezdve ez már végleges szankciónak tekinthető. Teljesen aránytévesz tésnek tartjuk azt is, hogy 30 ezer forintnyi pénzbírság meg nem fizetése esetén jelzálogjogot lehessen bejegyeztetni egy ingatlanra. Ha valaki elkövet egy szabálysértést, azért, rendben van: felelősségre kell vonni. Természetesen egyetértek vele. Egyébkén t - nem mintha
